Hiába az éghajlatváltozásra fordított egyre nagyobb figyelem, az üvegházhatású gázok kibocsátott mennyisége továbbra is növekszik, így egyre világosabb, hogy ha sikerül a kibocsátást minimálisra csökkenteni, akkor is szükség lesz olyan módszerekre, amelyekkel a jelenlegi széndioxid-szintet szinten lehet tartani vagy csökkenteni a légkörben. Erre kínálhatnak megoldást a génmódosított baktériumok, amelyek táplálékot, üzemanyagot vagy más hasznos anyagokat tudnak csinálni a gázból. Ezen módszereket világszerte számos kutatócsoport vizsgálja, a kísérletek azonban eddig csak korlátozott eredményeket hoztak.
Egy most publikált tanulmányban az izraeli Weizmann Intézet kutatói arról számolnak be, hogy sikerült létrehozniuk egy kólitörzset, amely meglepően könnyedén alakítja különböző hasznos anyagokká a szén-dioxidot. Egyelőre ez a módszer sem tökéletes, legnagyobb problémája, hogy jelenleg több szén-dioxidot termel, mint amennyit elfogyaszt, de a kutatócsoport bizakodó annak tekintetében, hogy idővel szénsemleges energiaforrást tudnak létrehozni a technikával.
Nagyon leegyszerűsítve a képet, az élőlények két nagy típusra bonthatók. Az autotrófok, például a növények, szervetlen hozzávalókból, fényből és szén-dioxidból termelnek maguknak energiát. A heterotrófok, így az állatok és néhány baktérium, pedig más organizmusokkal, illetve szerves vegyületekkel táplálkoznak a túlélés érdekében. A földi biomassza javát az autotrófok teszik ki, amelyek köréből táplálékunk és üzemanyagaink java is kikerül.
A mostani és a többi hasonló kutatás során a szakértők gyakorlatilag azzal próbálkoznak, hogy egy jól ismert, heterotróf életformából, a kólibaktériumból autotróf élőlényt csináljanak, amely szervetlen összetevőkből képes megélni és hasznosítható molekulákat előállítani. A kólibaktériumok különféleképpen módosított törzseit egyre szélesebb körben használják bioüzemanyagok és más molekulák, például gyógyszeralapanyagok használatára, ezen esetekben azonban cukrokkal etetik a mikrobákat. Az új módszerrel azonban egy napon lehetségessé válhat, hogy mondjuk az acélipar által termelt szén-dioxidból a baktériumok inzulint termeljenek, mondják a szakértők.
Ennek érdekében a kutatók a gének módosításával áthuzalozták a baktériumok anyagcseréjét, olyan változatokat hozva létre, amelyek képesek voltak a szén-dioxid hasznosítására. Utána szén-dioxidban gazdag környezetben pár hónapra magukra hagyták a mikrobákat, és 200 nap elteltével meglepve tapasztalták, hogy valóban kialakultak olyan változatok, amelyek elsősorban szén-dioxidon élnek. A szakértők szerint nagyon meglepő, hogy ehhez mennyire kevés genetikai módosítást kellett végrehajtani.
Továbbra is problematikus ugyanakkor, hogy egyelőre a legjobb törzs is több szén-dioxidot bocsát ki, mint amennyit felél. Illetve egyelőre az is bizonytalan, hogy mennyire skálázható a megoldás, és hogy lehetséges lesz-e azt ipari célokra hasznosítani.
