Szárazon kúszni tudó hal fenyegeti az ausztrál élővilágot

Az ázsiai kúszóhal négy évtizede kezdett egyre délebbre terjeszkedni, és 10 éve elérte Asztrália legészakibb szigeteit is.

Szárazon kúszni tudó hal fenyegeti az ausztrál élővilágot

A James Cook Egyetem kutatói egy különleges hal terjeszkedésétkövetik nyomon, amely akár hat napig kibírja a szárazföldön, és a földön kúszva kisebb távolságokat is képes megtenni. Az alapvetően Ázsia édesvizeiben honos ázsiai kúszóhal (Anabas testudineus) az utóbbi négy évtizedben egyre délebbre terjedt, és többek közt Pápua Új-Guineában is megjelent. 2005-ben Ausztrália legészakibb szigetein, a Boigun és Saibaion is felbukkant, pedig ezek a földdarabok négy, illetve hat kilométerre fekszenek Pápua Új-Guineától.

A kutatás vezetője, Nathan Waltham elmondása szerint a hal terjeszkedése komoly katasztrófát jelent az őshonos élővilág, a helyi halak, madarak és teknősök számára, éppen ezért súlyos következményekkel járhat, ha az állatnak sikerül az ausztrál kontinensen is „partra szállnia”. A kúszóhal hegyes tüskékkel rendelkezik kopoltyúfedőin, és ezek segítségével vonszolja előre magát a szárazföldön, egyik pocsolyától a másikig.

Mivel a kopoltyúk mellett tüdőkkelis rendelkezik, tetemes időt, akár napokat is kibír a vízen kívül, de ha ennél hosszabb időre marad szárazon, az sem jelent számára problémát, mivel az időszakos vízfolyások száradó iszapjában akár hat hónapig is képes hibernálódni, kivárva a következő esőt. A rendkívül strapabíró hal gyorsan megtelepszik új környezetében, és elnyomja a helyi halfajokat az erőforrásokért folytatott küzdelemben. A ragadozókra pedig azért veszélyes, mert ha egy madár vagy teknős lenyeli, képes saját testét felfújva elzárni annak nyelőcsövét, és esetleg légutait is, így az áldozat előbb-utóbb éhen hal, hacsak meg nem fullad előtte.

Az egyetem kutatói a Torres-szorosi szigetek (ezek közé tartozik Boigu és Saibai) szakértőivel közösen vizsgálják az ázsiai hal terjeszkedését. Annyi már most bizonyosnak tűnik, hogy az említett két szigetről nagyon nehéz lesz kiirtani a halfajt, annak ellenére, hogy csak néhány éve jelent meg. A szigeteken történt vizsgálódás közben ráadásul az is kiderült a kutatók elmondása szerint, hogy az édesvízi hal rövidebb időszakokra a tengervizet is képes tolerálni, a decemberi terepvizsgálatok során ugyanis több sósvizes pocsolyában is ráakadtak a faj élő képviselőire.

Ennek ellenére kicsi az esélye annak, hogy a hal úszva eljusson a 160 kilométerre található ausztrál kontinensre. Waltham szerint azt ugyanakkor semmi sem zárja ki, hogy egy halászhajó aljában, vagy a csalihalak közt megbújva elérje a York-félszigetet. A kutatók jelenleg kísérletekkel vizsgálják, hogy a halfaj mennyire bírja a sós vizet, és a terepviszonyoktól függően milyen gyorsan képes haladni a szárazföldön.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward