Szagmolekulákból kovácsol vegyi fegyvert a paradicsom

Ha egy paradicsomültetvényt megtámadnak a hernyók, a fertőzött növények egy különleges anyagot engednek a levegőbe, amelyet szomszédaik befognak, és molekuláit beleépítik a kártevők elleni méreganyagba.

Szagmolekulákból kovácsol vegyi fegyvert a paradicsom

Ha egy hernyó beleharap egyetlen paradicsom palántába, rövidesen az egész ültetvény egy kicsit halálosabbá válik. Az utóbbi évek kutatásai egyértelműen igazolták, hogy a növények egyáltalán nem passzív elszenvedői a környezet különböző kihívásainak. Többek közt képesek arra is, hogy védekező toxinokat termeljenek a kártevők ellen. A termesztett növényekben természetes módon keletkező méreganyagok mennyisége összességében messze meghaladja a mesterséges permetszerekét, amelyeket rájuk spriccelünk. A növények ráadásul meglepően magas szinten képesek kommunikálni is: kémiai anyagokat engednek a levegőbe, így értesítve szomszédaikat, hogy kártevők vannak a közelben, vagy pedig olyan molekulákat eregetnek, amely az említett kártevők ellenségeit vonzza a helyszínre.

A paradicsom azonban még ezen is túltesz. A hernyók megjelenésekor egy gáznemű anyagot bocsát a levegőbe, amely azonban nem egyszerűen riasztóként működik, hanem a védekezéshez szükséges méreg fontos összetevője. A szomszédos növények befogják a molekulákat, és saját szöveteik segítségével toxinná alakítják az anyagot, gyakorlatilag egy illatból kovácsolva vegyi fegyvert.

Szugimoto Kojcsi, a japán Jamagucsi Egyetem kutatója úgy fedezte fel a folyamatot, hogy hernyókat engedett szabadjára néhány cserepes paradicsom közelében. A növények általában a kártevők 30 százalékával képesek saját erőből végezni, a szakértő azonban igazolta, hogy a fertőzött növényekhez képest a széljárásnak megfelelő irányban található palánták ennél jóval sikeresebbek is lehetnek. Azok a növények, amelyek képesek voltak kiszagolni a szomszédaik által szabadjára engedett anyagot, megfertőződésük után a hernyók felét sikerrel elpusztították.

A vizsgálatok alapján mindez egyetlen anyag, a HexVic jelenlétének köszönhető. A fertőzött palántákban a molekula mennyisége 24-szerese is lehet azon növényekhez képest, amelyek elsőként fertőződnek meg, vagy kedvezőtlen helyen vannak, és így nem értesülnek a veszélyről. Azt is hihetnénk persze, hogy a riadót fújó palánta nyomán ezekben a növényekben egyszerűen fokozódni kezd a méreganyag termelődésének mértéke. Ez részben igaz is, ugyanakkor a palánták nem nulláról kezdik a munkát. Szinte teljesen kész toxinokat tárolnak szervezetükben, amelyekből egyetlen összetevő, a riadóztató palánta által a levegőbe juttatott (Z)-3-hexenol hiányzik. Ahogy a molekulák elérik a növényt, a toxin utolsó hozzávalója is a helyére kerül, és a paradicsom harcra készen várhatja a hernyók megjelenését.

A japán kutatók az előbb leírt folyamat igazolására enyhén radioaktív (Z)-3-hexenollal spriccelték le néhány palánta leveleit. A növény által előállított HexVic szintén sugárzónak bizonyult, vagyis palánták valóban a külső forrásból beszerzett molekulákat építették be a toxinba, nem pedig maguk állították elő a hiányzó összetevőt. A kutatással kapcsolatban rengeteg további kérdés vár válaszra, például egyelőre senki sem tudja, hogyan épül be a (Z)-3-hexenol a HexVic-be, ahogy azt sem tudni, hogy más növények is rendelkeznek-e hasonló védekező mechanizmusokkal.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward