Sugárterhelés más szemmel

Az MIT kutatói szerint át kellene értékelni a jelenleg érvényben lévő sugárvédelmi protokollokat, mivel azok túl konzervatívak és a megállapított határértékek téves következtetéseken alapulnak. 

Sugárterhelés más szemmel

Az MIT kutatói szerint át kellene értékelni a jelenleg érvényben lévő sugárvédelmi protokollokat, mivel azok túl konzervatívak és a megállapított határértékek téves következtetéseken alapulnak. Bevin Engelward és Jacquelyn Yanch tanulmánya az Environmental Health Perspectives oldalain jelent meg. Kísérletük során egereket tettek ki a háttérsugárzásnál négyszázszor erősebb radioaktív sugárzásnak öt héten keresztül, és az idő leteltével nem találtak DNS-károsodásra utaló nyomokat.

Az Egyesült Államokban jelenleg hatályos rendelkezések szerint, ha egy területen a sugárzás mértéke eléri a háttérsugárzás nyolcszorosát, akkor evakuálni kell az ott tartózkodókat. Egy ilyen kitelepítés jelentős anyagi és érzelmi terhekkel jár, és a kutatók szerint nem is feltétlenül indokolt.

Magyarországon nincsenek ennyire konkrétan lefektetett szabályok, sok mindentől teszik függővé, hogy szükséges-e a kitelepítés. 500 nSv/h az úgynevezett figyelmeztető szint, ekkor megkezdik az okok kivizsgálását, ez nagyjából ötszöröse a természetes háttérsugárzásnak. Ennek tízszerese, tehát a háttérsugárzás ötvenszerese esetén (ha az legalább négy napig várhatóan fennáll) csak nagyon indokolt esetben szabad eltekinteni a kitelepítéstől, illetve a csapatok kivonásától.

Az Egyesült Államokra visszatérve, az MIT kutatói szerint semmiféle adat nem támasztja alá azt, hogy a háttérsugárzás nyolcszorosa már veszélyes szint lenne. Mostanáig nagyon kevés kutatás foglalkozott az alacsony szintű radioaktív sugárzás hosszú távú hatásaival. A legtöbb esetben egyetlen nagy dózis hatásait vizsgálták, aminek teljesen más hatásai vannak, mintha hosszabb ideig van kitéve a szervezet a sugárzásnak.

Az ionizáló sugárzásból kilogrammonként elnyelt energia mennyiségét gray-ben mérjük. A kutatók kísérletében ennek értéke 105 cGy (centigray) volt egy évre (öt hétre átszámolva pedig összesen 10,1 cGy). A szervezetünk által elnyelt háttérsugárzás, amely a kozmikus háttérsugárzásból és a természetben megtalálható radioaktív izotópok sugárzásából áll össze, átlagosan 0,3 cGy évente.

Korábbi kutatások azt mutatták, hogy ha 10,5 cGy sugárzás egyszerre nyelődik el, az azonnali károsodást okoz az örökítőanyagban. A kísérletben körülbelül ugyanezt a dózist öt hétre lebontva adagolták, radioaktív jódot használva sugárforrásként. Ezt követően különböző típusú károsodásokra tesztelték az egerek DNS-ét. A két legnagyobb hiba ‒ a bázisok szerkezetének megváltozása és a DNS-szál megszakadása ‒ azonban nem fordult elő nagyobb gyakorisággal, mint normális esetben történne.

A DNS apróbb károsodásai normál háttérsugárzás mellett is spontán bekövetkeznek nagyjából sejtenként 10 ezerszer naponta. A hibák többségét kijavítják a sejtek saját javító mechanizmusai. A kutatók becslése szerint a megemelt dózisú sugárzás nagyjából tucatnyi hibát adott hozzá a spontán jelentkezőkhöz, és ezek rögtön kijavításra is kerültek. A kísérlet csupán öt hétig tartott, de a tudósok véleménye szerint a javító mechanizmusok ennél sokkal hosszabb ideig képesek lennének tartani a lépést az ezen sugárszint okozta minimális hibatöbblettel.

A kutatók nem javasolják a protokollok azonnali megváltoztatását, hiszen ehhez további átfogóbb tanulmányokra van szükség, de pár dologra rávilágít a mostani kísérlet. A konzervatív sugárterhelési becslésekkel az a legnagyobb probléma, hogy kiszámolják az egy dózisban károsodást okozó sugármennyiséget, majd ebből vonnak le következtetéseket arra nézve, hogy mi történik, ha ennél kisebb a sugárzás pillanatnyi mértéke, de hosszabb ideig áll fenn. Ezekre az esetekre azonban valójában nincsen sem kísérleti, sem tapasztalati adat (legalábbis eddig nem volt), így puszta spekulációról van szó.

A tanulmány alapján a gyakorlatban a dolog nem ilyen egyszerűen működik, és az alacsony sugárzási szintek egyáltalán nem olyan veszélyesek, ahogy azt az átlagember gondolja. Valamiért elterjedt az a nézet, hogy mindenféle sugárzás rosszat jelent, és az aprócska dózisok, amelyeknek nap mint nap ki vagyunk téve összeadódnak, és növelik a daganatos megbetegedések kockázatát, mondja Doug Boreham, biofizika professzor. A kutatás bizonyítja, hogy nem ez a helyzet: az alacsony sugárterheléssel képes maradandó hatások nélkül elbánni szervezetünk.

 

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward