Sótűrő rizs ‒ részecskegyorsítóval

A japán földrengés és cunami következtében 24 ezer hektár termőterület szennyeződött tengervízzel. Az ország fő terménye, a rizs sós környezetben viszont nem képes fejlődni.

Sótűrő rizs ‒ részecskegyorsítóval

A japán földrengés és cunami egy viszonylag keveset emlegetett, de annál szomorúbb következménye, hogy 24 ezer hektár termőterület szennyeződött tengervízzel. Az ország fő terménye a rizs, amely növekedéséhez rendkívül sok vizet igényel, a sóval szemben viszont nagyon érzékeny. A talajban jelenlevő só jó esetben is gátolja a rizs fejlődését, rosszabb esetben pedig elpusztítja a növényt.

A kutatók több-kevesebb sikerrel évek óta igyekeznek létrehozni a rizs egy olyan fajtáját, amely elviseli bizonyos mennyiségű só jelenlétét. A Tokióhoz közeli Riken Nishina Centre tudósainak új módszere azonban valóban forradalmasíthatja a rizstermesztést. A növények nemesítése az ókor óta a mezőgazdaság szerves részét képezi. A kívánt tulajdonságú egyedek kiválogatása és szaporítása, a keresztezés, a hibrid nemesítés mind-mind régóta szerves része növénytermesztésünknek, és a géntechnológia is valami hasonlót nyújt, csak éppen sokkal gyorsabban.

A megfelelő genetikai módosítások elvégzéséhez elengedhetetlen a növény genomjának minél pontosabb ismerete, hiszen e nélkül nem tudnánk, hogy min kell változtatni. A sótűrésért felelős gének sajnos egyelőre a kevésbé feltérképezett területek közé tartoznak, így a kutatók egy kevésbé precíziós módszert alkalmaztak: a besugárzást.

A mutáció az evolúció hajtóereje, de természetes körülmények között túl lassú ahhoz, hogy kézzel fogható időn belül praktikus eredményeket hozzon. Különféle sugárzásokkal azonban mesterségesen is elő lehet idézni mutációkat, erre korábban a növények esetében röntgen- vagy gammasugárzást alkalmaztak. Abe Tomoko és társai keze ügyébe ezúttal egy részecskegyorsító került, ami gyakorlatilag ugyanolyan hatású, mint az előbb említett módszerek, csak gyorsabb: 10‒100-szor annyi mutációt képes indukálni, mint a hagyományosan alkalmazott sugárzások.

A kísérlet során a csírázó szemeket 30 másodpercig ionizált szénnel bombázták, amely alaposan átrendezte a rizs DNS-ét. Az így besugárzott magvakat magas sótartalmú földbe vetették, és megnézték, hogy melyikből mi lesz. Az ilyen körülmények között életképes fajták közül aztán kiválasztották a szaporodni képes törzseket, így összesen 250 olyan mutáns rizsváltozatot hoztak létre, amelyek mindegyike képes sós vízben megélni és életképes magvakat kitermelni.

Ezek a változatok persze még messze nem készek arra, hogy ebédet főzzünk belőlük. A következő lépés a legsikeresebb „szupermutánsok” nemesítése lesz, hogy tovább javuljanak a növény pozitív tulajdonságai. A keresztezések után kapott végeredmény így már a legkedvezőbb géneket fogja hordozni. Abe reményei szerint négy éven belül megkezdődhet a fogyasztásra alkalmas, erősen sós környezetben is fejlődőképes rizs tömeges termesztése. Egy ilyen fajtából pedig nemcsak Japán, hanem az egész világ rengeteget profitálhatna.

 

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward