Sós sárból álló vulkán lehet a Ceres magányos hegye

Minden jel arra utal, hogy a törpebolygó kérge tetemes mennyiségű vízjeget tartalmaz, állítják a Dawn űrszonda adatait kiértékelő kutatók.

Sós sárból álló vulkán lehet a Ceres magányos hegye

A törpebolygó egy egyébként meglehetősen sima régiójában magasodó, 5 kilométeres Ahuna Mons a legfrissebb eredmények szerint nagy valószínűséggel vulkanikus eredetű. A NASA Dawn űrszondájának adatait elemző kutatók a napokban hat tanulmányt publikáltak a Ceresszel kapcsolatban, amelyekből a gigantikus hegy vélhető eredetén túl arra is fény derül, hogy az égitest talán átmeneti légkörrel is rendelkezhet. „A Dawn feltárta, hogy a Ceres egy nagyon sokszínű égitest, amelyet a legutóbbi időkig geológiai aktivitás jellemzett” – mondja Chris Russel, a Dawn-projekt vezetője.

Az Ahuna-hegy sok szempontból hasonlít a földi és holdi vulkáni dómokra, más vonásai viszont egyedivé teszik a Naprendszerben, mondja Ottaviano Ruesch, a NASA kutatója. Míg a földi tűzhányókból olvadt kőzetek törnek ki, a Ceres legnagyobb csúcsa sós, hideg sarat okád ki magából, vagyis a jégvulkánok közé tartozik. Közöttük is egyedinek számít azonban egyrészt fiatalsága miatt, másrészt azért, mert a kitörő illékony anyag nagy mennyiségű sarat is tartalmaz, mondja Ruesch.

A Dawn másik fontos eredménye, hogy a GRaND nevű detektor adatai alapján a Ceres gyenge, átmeneti légkörrel rendelkezik. A műszer rendkívül nagy sebességre gyorsult elektronokat észlelt a törpebolygó körül, amelyek vélhetően a napszél nagyenergiájú részecskéi és a légköri molekulák ütközései nyomán keletkeztek. A légkör létezése megerősítheti a Herschel űrtávcső által 2012–2013 folyamán észlelt vízgőz jelenlétét is a Ceres atmoszférájában, hiszen a detektált elektronok könnyen keletkezhettek úgy, hogy a napszél részecskéi vízmolekulákkal ütköztek.

A szonda a lehetséges légköri vízgőz mellett a felszínen nagy valószínűséggel tényleges vízjégre is ráakadt. Az Oxo nevű kráterben ugyanis a Dawn látható és infravörös spektrométere is víz jelenlétét mutatta ki. Bár a törpebolygó felszínén nem nagyon látni felszíni jégfoltokat, az égitest alacsony sűrűsége (2,08 g/cm3 a Föld 5,5 g/cm3-hez képest), a kráterek mélyén felbukkanó világos foltok és az Ahuna-hegy léte mind azt erősíti meg, hogy annak kérge jelentős mennyiségű vízjeget tartalmaz.

A Ceres felszínét temérdek becsapódási kráter borítja, amelyek változatos alakja sokat elárul az égitest összetett múltjáról. A sokszögletű falakkal határolt becsapódásnyomok például arról tanúskodnak, hogy a törpebolygó kérge erősen töredezett, amit megerősít, hogy egyes kráterek mélyén is törésnyomok figyelhetők meg. Más becsapódásnyomokban folyásszerű mintázatok láthatók, és a felszínt több helyen is fényes sófoltok borítják.

Minden jel arra utal tehát, hogy a Ceres kérge nem tisztán jégből vagy kőzetekből áll, hanem a kettő keveréke építi fel. A kéregben rengeteg magnéziumban és ammóniumionban gazdag, agyagképző rétegszilikát is található, amelyek eloszlása azt szintén mutatja, hogy a Ceres felszíni rétegeit olyan globális folyamatok alakították, amelyekben kulcsszerepet játszott a víz.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward