A Chang’e–5 küldetés sikeres lezárultával 44 év után először érkeztek újabb minták a Holdról a Földre. Kína ráadásul a misszióval egy nagyon elit társaságba került: harmadik országként hoztak vissza holdi mintákat bolygónkra az Egyesült Államok és a Szovjetunió után. Utoljára erre a szovjetek voltak képesek 1976-ban, a Luna–24 küldetés keretében. Az eddigi legtöbb mintát, majdnem 400 kilogramm regolitot pedig az amerikai űrhajósok hozták magukkal az Apollo-program keretében.

A Chang’e–5 küldetéssel tehát Kína abszolút igazolta, hogy helye van az űrkutatás élvonalában. A távol-keleti ország elképesztő gyorsasággal fejlődő űripara magas technológiai színvonalról tett tanúbizonyságot a küldetés során, amelynek keretében a mintagyűjtésen kívül egy Holdról való felszállást és egy Hold körüli pályán való dokkolást is végrehajtottak. Ezek egyike sem könnyű feladat, és a most szerzett tapasztalatok jól használhatók lehetnek a további tervezett küldetések során is.

Galéria megnyitása

A mintavisszahozó kapszula 5000 kilométerrel az Atlanti-óceán felett vált le a keringő egységről, amely a Holdtól a Földig hozta a mintákat. A kapszulát első körben célzottan úgy irányították, hogy visszapattanjon a légkörről, és ennek során lelassuljon, így az eredeti, 11,2 km/s-os sebesség helyett 7,9 km/s-mal lépett a légkörbe. Innen egy ejtőernyő lassította tovább, így biztonságba leereszkedett a felszínre, ahol a földi csapatok gyorsan megtalálták. Kínai források szerint a kapszulát egy rövid helyszíni vizsgálatot követően Pekingbe szállítják, és itt fog megkezdődni a felnyitása, majd a minták vizsgálata.

A begyűjtött kőzetek speciális laborokban vizsgálják majd, egy részüket kiállítják, és a legutóbbi nyilatkozatok szerint a minták egy részét más nemzetek kutatóinak is rendelkezésre bocsátják majd. A Chang’e–5 500 gramm anyagot gyűjtött be a felszín alól, 1,5 kilogrammot pedig a felszínről. A minták a Mons Rümker egyik lávasíkjáról származnak, amit eddig egyetlen más küldetés sem vizsgált, és amely évmilliárdokkal fiatalabb a Földre visszahozott eddigi holdkőzetnél.

A Chang’e–5 küldetése november 24-én indult, a landolóegység december 1-jén szállt le a Holdra, majd egy gyors mintagyűjtés után az erre tervezett felszállóegység fel is emelkedett a felszínről, és december 3-án csatlakozott a keringő szondához. Az egész küldetés mindössze 23 napig tartott. A kapszula sikeres földet érésével rövid időn belül ez második jól végződött mintavisszahozó misszió, hiszen japán Hayabusa–2 mintagyűjtő kapszulája december 6-án landolt bolygónkon a Ryugu aszteroida anyagával.

Galéria megnyitása
Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

2 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
Saabtroll95
Saabtroll95
2020. dec. 22. 9:38
#1

Kína ezzel azt bizonyította, hogy ha a Központi Bizottsága eldönt egy kérdést, akkor azt a költségvonzattól függetlenül végigviszi, és ha minimum 40 év késéssel is, leutánozza a "nagyokat".

gturke
gturke
2020. dec. 23. 20:33

@Saabtroll95 Ezt tudtuk már 1959-ben is, amikor még a sebészek is otthagyták a műtőben a felnyitott pacienst ha épp fát kellett rakni a kórház udvarán álló acélkohó alatt égő tűzre. (amiben éppen a betegkonyhából előhurcolt serpenyőket, fazekekat, evőeszközöket olvasztották, meg a fémhulladékot amit a gyerekek iskolaidőben tanítás helyett gyűjtöttek) - Ennek a költségvonzata 1961-re 70 millió halott volt.

Vagy amikor a szülésznők egy szakasz katonát, jeepet, motorcsónakot kaptak, hogy hatékonyabban tudják abortuszra előállítani a második gyermeküket váró nőket.

Vissza az oldal tetejére