A Mars északi féltekéjén található, az állandó jégsapkához közel fekvő, 82 kilométer átmérőjű és legmélyebb részén 1,8 kilométer mélységű kráter a becslések szerint 2200 köbkilométer vízjeget tartalmaz.

A most közzé tett felvétel egy szimulált repülést mutat be ezen kráter felett. A videó az ESA Mars Express nevű szondájának HRSC kamerájával készült felvételek nyomán készült, amelyek alapján a szakértők elkészítették a terület három dimenziós modelljét. A felvétel öt bolygókerülés képei alapján készült, amelyek során a szonda alaposan „letapogatta” a kráter könyékét, lehetővé téve, hogy a képekből egy helikopteres nézőpontú átrepülést generáljanak a szakértők.

A kráter belsejét a teljes marsi év alatt vastag jég tölti meg. A becsapódásnyom peremét zúzmara borítja, így az is élesen elkülönül az egyébként vöröses színű marsi felszíntől. Telente a Mars északi féltekéjének javát vékony rétegben fagyott szén-dioxid fedi be, amely hóként hullik le a légkörből, és csak akkor szublimál el újra, ha elérkezik a tavasz. Ahogy már említettük, a Koroljov-kráter jege nem ilyen: a becsapódásnyom egy természetes hidegcsapda, a benne található jégtömeg lehűti a felette található légrétegeket, amelyek így lesüllyednek, és megvédik a jeget a melegebb atmoszférikus rétegektől. A kráter ráadásul vízjeget tartamaz, mégpedig a bolygó egyik legnagyobb ismert vízkészletét a marsi jégsapkákon kívül.

A lenyűgöző krátert Szergej Pavlovics Koroljov, a szovjet űrprogram egyik atyja és főmérnöke után nevezték el. Koroljov tervezte az első szovjet interkontinentális ballisztikus rakétát, az R–7-et, amely a ma használt Szojuzok elődjének tekinthető, valamint a világűrt elsőként elérő műhold, a Szputnyik kifejlesztésében és felbocsátásban, illetve az első űrutazó, Jurij Gagarin repülésében is kulcsszerepet játszott. A történészek szerint Koroljov 1966-os halála, és az a tény, hogy nem volt hozzá hasonló kaliberű utóda, óriási fordulatot hozott az űrversenyben, és alapvető szerepet játszott abban, hogy a Holdat végül elsőként az amerikai űrhajósok érték el.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

15 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
axe
axe
2020. júl. 6. 7:53

„sikeres, a kormány által is díjazott feltalálóként” egy olyan embert díjazott a tudmányt nem annyira díjazó kormány aki egyenesen tagadja a tudományokat? :D

_PARASZT_
_PARASZT_
2020. júl. 3. 21:17
#2

bele kéne tolni pár atomot, azt szép kis tó lenne a helyén :D

axe
axe
2020. júl. 4. 11:18

@tomchee  pecézni voltam a hétvégén, így töb halat fogtam https://youtu.be/gnjftxLMpvI?t=40

Meteoreso
Meteoreso
2020. júl. 3. 20:46
#1

Jó hát az azért nem az űrhajósokon múlt.

Oroszoknak nem volt még olyan technológiájuk hogy leszálljanak a holdra.

Olyan sugárzást szenvedtek volna hogy tűzet nyitottak volna mikor leszáll a földön hogy ki ez a két ufószökevény ? Ez az egyik oka hogy sokan még most se hiszik el az amerikai holdraszállást. pl lucsi..

Na ebbe a kráterbe szálljanak le az emberek a kolóniának, szomjan nem halnak, lehet még fém is van az alján a becsapódás helyén a meteorból.

Csak vigyázzanak mert ha a jégen akarnak mamutot sütni baj lesz :D

tokyofej
tokyofej
2020. júl. 4. 11:02

@Meteoreso A Hold felszíne bizonyára kissé más, mint a Mars. Hogy ez itt előny volt, vagy hátrány, nem tudom. A holdautó kerekével nem volt semmi baj. Igaz, nem 18 napig furikáztak, de a Spirit-hez képest többszörös távon sem akadt gond a kerékkel, pedig láthatóan nem sajnálták. Annyi történt mindössze, hogy a 4 kormányozható kerékből kettő kormányzása nem működödtt, tehát hagyományos kétkerék-kormányzású autóvá degradálódott, de a feladatát így is tökéletesen ellátta. Természetesen egy magyar keze is benne volt ebben is, pl az összehajthatóságát meg kellett oldani, mert eleve úgy kellett tervezni, hogy beférjen a neki szánt térbe.

Vissza az oldal tetejére