Sejtekből csináltak piciny lézereket a Harvardon

A szakértők újfajta sejtcímkézési módszerével testünk bármely sejtje egyedi „vonalkódot” kaphat, amely a sejt állapotáról is folyamatos felvilágosítást nyújt.

Sejtekből csináltak piciny lézereket a Harvardon

Sejteket alakítottak át miniatűr lézerekké a Harvard orvosi karának kutatói. A szakértők a kísérletek első fázisában élő sertéssejtekkel piciny, fluoreszcens festéket tartalmazó gömböket etettek meg, majd külső megvilágítással „aktiválták” az apró lézereket. A Seok Hyun Yun és Matjaž Humar fizikusok által létrehozott fejlesztés lényege, hogy a gömbök optikai rezonátorokként működve visszatükrözik és felerősítik a rájuk eső sugarakat, lézernyalábbá alakítva a megvilágításukra szolgáló fényt.

Az így létrehozott fénnyel egyrészt maga a sejt is vizsgálható, hiszen a kisugárzott spektrum jól jellemzi a gömböcskéket körülvevő környezetet, vagyis a sejten belüli különféle molekulák koncentrációját. A lézerek ezen kívül címkézésre is használhatók, mivel minden egyes miniatűr lézer egyedi fényt bocsát ki, így a módszerrel nagyszámú sejt működését lehet párhuzamosan nyomon követni, amire mindezidáig nem volt lehetőség.

A gömböcskék gondos megtervezésével a szakértők elmondása szerint akár billiónyi sejtet is egyedi címkékkel lehet ellátni, ami óriási előrelépést jelent a korábbi sejtcímkéző módszerekhez képest, amelyekkel legfeljebb néhány száz sejtet lehet megjelölni. A kutatók eddig ugyan csak a Petri-csészében használták a módszert, de véleményük szerint néhány módosítással a fejlesztés az élő szervezet sejtjein is működhet.

A kutatók ennek érdekében azt is kipróbálták, hogy mi történik, ha szilárd gömbök helyett fluoreszcens festékkel kevert olajcseppeket injektálnak a sejtekbe. Ezek a cseppek szintén alkalmasnak bizonyultak a lézerfény létrehozására, és mivel alakjuk a sejt működéséhez igazodva képes deformálódni, az általuk kibocsátott fény vizsgálatával bepillantás nyerhető abban is, hogy milyen erők hatnak az egyes sejtekre például az osztódás vagy a vándorlás során.

Végül arra is rájöttek a szakértők, hogy a természetes körülmények közt is lipidcseppeket tartalmazó zsírsejtekből szintén lehetséges piciny lézereket gyártani, és ehhez mindössze fluoreszcens festéket kell bejuttatni a cseppekbe. Ez egyben azt is jelenti, hogy mindannyiunk szervezete tele van apró lézerekkel, amelyek csak arra várnak, hogy üzembe helyeződjenek, mondják a fejlesztők.

Az újfajta lézertechnológia révén tehát az egyes sejtek segítségével akár az egész szervezet monitorozható lehet. A sejtek nagyon kifinomult gépezetek, amelyek különféle feladatokra specializálódtak, többek közt például a betegségek és gyulladások azonosítására is képesek egyes képviselőik. Ezen immunsejtek lézeres felcímkézésével újfajta diagnosztikai módszerek és terápiák lehetnek kidolgozhatók, állítják a Harvard kutatói.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward