Saját futóhomokot gyárt magának egy polipfaj

A déli homoki polip vízsugarakkal teszi folyékonnyá a tengerfenék homokját, hogy gyorsan elbújhasson abban, majd a mélyben néhány perc alatt lakóüreget alakít ki.

Saját futóhomokot gyárt magának egy polipfaj

A polipok kapcsán az utóbbi években rengeteg érdekességre derült fény: az állatok rendkívül találékonyak, ügyesek és intelligensek, idegrendszerük felépítése és karjaik mozgása egészen lenyűgöző, egyes fajaik nagyon széles határok közt képesek változtatni bőrük színét és textúráját, valamint mesterei a környezetükhöz való alkalmazkodásnak. Az Ausztrália déli vizeiben honos déli homoki polip (Octopus kaurna) kapcsán az állatok egy eddig nem ismert rejtőzködő taktikájára derült fény nemrégiben: a polip vizet pumpál a tengerfenék homokjába, hogy az így létrehozott futóhomokban elbújhasson.

A nagyjából fél méteresre megnövő homoki polip szokatlanul mélyen, nagyjából 20 centiméterre a tengerfenék alatt alakítja ki nyálkával bélelt nappali menedékét. A „szellőzőaknával” is rendelkező üreget csak éjjelente hagyja el, hogy a tenger mélyét járva táplálékot keressenek magának. Míg a polipok többsége csak egy vékony réteg homokkal vonja be testét, a homoki polip ténylegesen üreget alakít ki a mélyben, az első ismert fejlábúként, amely így tesz, mondja Jasper Montana, a Melbourne-i Egyetem kutatója.

Montana és kollégái először 2008-ban voltak tanúi annak, hogyan hozz létre lakóüregét az állat. Amikor búvárkodás közben megriasztottak egy homoki polipot, azt vették észre, hogy az egyed nagyerejű vízsugarakat kezd kilőni a homok felé, gyakorlatilag folyékonnyá téve a tengerfenék anyagát, majd alábukik a homokban. A csapat a jelenség alaposabb vizsgálata érdekében befogott néhány polipot, és egy olyan akváriumba helyezték ezeket, ahol azt is meg tudták figyelni, hogy mi történik, miután az állatok eltűnnek a homokban.

A kísérlet során kiderült, hogy a polipok a futóhomokban testüket és karjaikat széttárva kialakítanak egy üreget, majd két karjukat a felszín felé nyújtva vékony szellőzőaknát hoznak létre, végül az egész építményt nyálkával bélelik ki, amely stabilizálja a homokfalakat. Mivel ezt követően már nincs arra szükség, hogy a polip saját testével tartsa a falakat, behúzódhat a létrejött tér közepére, amely így ténylegesen üregnek tekinthető, mondja Montana.

A kutatócsoport tagjai úgy vélik, hogy a faj tagjai a ragadozók elleni védelem részeként alakíthatták ki sajátságos üregvájó technikájukat, a déli homoki polip ugyanis nem képes megváltoztatni bőre színét. A futóhomokká változtatott tengerfenékben viszont másodpercek alatt el tud tűnni, hogy néhány percen belül kialakítsa saját üregét. Ezen kívül arra is utalnak jelek, hogy a polip tengerfenékbe fúródó fajokkal is táplálkozik, így lehetséges, hogy a futóhomokgyártást ezek előásásakor is alkalmazza.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward