Rugalmas műcsonttal gyógyítanák a vázsérüléseket

A 3D nyomtatóval készült porózus anyag egyrészt maximálisan személyre szabható, másrészt a szervezet idővel gyakorlatilag saját csonttá is alakítja azt.

Rugalmas műcsonttal gyógyítanák a vázsérüléseket

Egy újfajta anyag forradalmasíthatja a csontsebészetet, a fehér matériával ugyanis tetszőleges formájú és méretű, rugalmas csontimplantátumok nyomtathatók. Ami még ennél is jobb, a testbe beültetve ezek az objektumok idővel valódi csontokká válnak, olcsó és állandó megoldást kínálva a legsúlyosabb vázsérülések kezelésére is.

Amikor egy csontot vagy annak egy részét pótolni kell, az orvosok vagy egy máshonnan kiemelt csonttal, vagy egy mesterséges implantátummal töltik ki a hiányt. Ez utóbbi jóval fájdalommentesebb megoldást jelent ugyan, de a jelenleg forgalomban lévő „műcsontok” általában túl ridegek, így egyrészt könnyen törnek, másrészt műtét közben nincs lehetőség igazítani rajtuk. Egy harmadik, de rendkívül drága, éppen ezért ritkán alkalmazott lehetőséget jelentenek a csontok pótlására az emberi tetemekből kiemelt és speciálisan kezelt csontok, ezek azonban drágaságuk mellett nagyon vegyes minőségűek is.

Ramille Shah, a Northwestern Egyetem kutatója azonban kollégáival kidolgozott egy új megoldást a csontok helyettesítésére. A mellékelt videóban bemutatott implantátumokat 3D nyomtatóval hozzák létre, így kezdettől személyre szabhatók, terhelhetőségükhöz rugalmasság is társul, és az utolsó simítások akár műtét közben is elvégezhetők rajtuk, teljesen a beteg igényeihez igazítva a beültetendő műcsontot.

A porózus szerkezetnek köszönhetően a beültetett darabba rövidesen véredények és sejtek nyomulnak be, lassan de biztosan természetes csontszövetté alakítva át a mesterséges anyagot. A „hiperelasztikus csont” Shah és kollégái szerint a törésektől kezdve a csontrekonstrukciós műtétekig számtalan célra használható lehet. A szakértők azt remélik, hogy néhány éven belül lehetőség lesz arra, hogy a sebészek 24 órán belül bárkinek saját, új csontokat nyomtassanak a betegről készült orvosi felvételek alapján.

A műcsont alapanyaga hidroxiapatit, ami a természetes csontok szervetlen állományának 99 százalékát teszi ki, és politejsav-glikolsav, amely összeköti az ásványi szemcséket, rugalmassá teszi az anyagot, ráadásul biológiailag lebomlik. Adam Jakus, a Northwestern egy másik kutatója szerint az anyag sikere abban rejlik, hogy az szerkezetében és összetételében is annyira hasonlít a csontszövetre, hogy a szervezet befejezésre váró valódi csontnak hiszi, és gondoskodik arról, hogy az maximálisan megfeleljen az elvárt funkcióknak. A beültetett váz így gyakorlatilag csonttá alakul, anélkül hogy ehhez őssejtek vagy növekedési faktorok beadására lenne szükség.

Az állatkísérletek során az implantátumok a patkányok gerincsérüléseinek kezelése során versenyre keltek a legjobb forgalomban lévő módszerekkel. Egy másik kísérlet során egy rhesusmajom koponyájának egy darabját pótolták egy elasztikus műcsonttal, a műtét során vágva méretre az implantátumot. Shah azt reméli, hogy az anyag használata öt éven belül megkezdődhet a klinikai gyakorlatban.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward