A Szaturnusz holdja jeges és távoli világ, mégis sok érdekes hasonlóságot mutat a Földdel. Például tavak és tengerek borítják a felszínét, bár ezek folyékony metánból és etánból állnak, nem pedig vízből. Egy új elmélet szerint ezen folyadékkal teli mélyedések némelyike gyakorlatilag felszínre robbant, mégpedig egy szintén a Földre is jellemző jelenség, az éghajlatváltozás nyomán.
Egy olasz-amerikai kutatócsoport tagjai a Nature Geoscience oldalain jelentették meg tanulmányukat, amelyben arról értekeznek, hogy a Titán felmelegedése miatt berobbanhattak a felszín alatti folyékony nitrogénkészletek, és az ezen események nyomán létrejövő kráterek teltek fel szénhidrogénekkel.
Az új teóriát a NASA Cassini szondájának adatai alapján dolgozták ki a szakértők. Ahogy Jonathan Lunine csillagász elmondta, az űreszköz által készített felvételeken egyes tavak körül nagyon furcsa felszíni formák látszanak. Olyan éles peremekről és meredek lejtőkről van szó, amelyekre a tavakkal kapcsolatos korábbi keletkezési elméletek nem tudnak magyarázatot adni. Ha viszont belső robbanások hozták létre a tómedreket, az megmagyarázná ezek létezését is.
A kérdéses tavak és környezetük a szakértők szerint sok hasonlóságot mutatnak az arizonai Hopi Buttes vulkáni mezővel, vagy éppen a szintén vulkanikus eredetű, olasz Nemi-tóval, azonban más folyamat formálhatta mint ezeket. A kutatók szerint számos jel mutat arra, hogy a tómedrek az éghajlatváltozás bizonyítékai a Titánon, amely a Naprendszer egyetlen ismert holdja, amely valamire való légkörrel rendelkezik. Egy ilyen égitest esetében egyáltalán nem lenne meglepő, ha a múltban szignifikáns klímaváltozásokon ment volna át, és ezek a mélyedések egy korábbi gyors felmelegedés emlékét őrizhetik.
Az egyelőre vita tárgyát képezi, hogy mi állhat a Titán éghajlatának változásai mögött, de az egyik lehetséges jelölt a tavakat feltöltő metán, amelynek légköri mennyisége komoly hatást gyakorolhat az üvegházhatás aktuális mértékére.
Bár a Cassini küldetése 2017-ben végetért, Lunine és társai szerint még lehetnek meglepetések a szonda által gyűjtött adatok közt, amelyek elemzése még jó néhány évig munkát adhat a kutatóknak. 2026-tól pedig a NASA egy célzott küldetést is tervez a Titánra: a Dragonfly nevű robotikus leszállóegység helyszíni vizsgálataival számos kérdésre választ adhat a hold légkörével és tavaival kapcsolatban.
