Spirálgalaxisokból és elliptikus galaxisokból rengeteget láthattunk már, ahogy szabálytalan alakú csillagrendszerekből is. A galaxisoknak azonban létezik egy különleges kinézetű altípusa, a gyűrűgalaxisok. Ezeknek, ahogy a nevük is mutatja, része egy gigantikus, csillagokból álló gyűrű. A szakértők úgy sejtik, hogy a csillagrendszerek ezen fajtája a Tejútrendszerhez hasonló spirálgalaxisokból vagy elliptikus (vagyis alapvetően korong alakú) galaxisokból alakulhatott ki, amikor ezekbe frontálisan belerohant egy másik, kisebb galaxis. Ahogy a kisebb rendszer átrohant a nagyobbik galaxis közepén, megváltozott gravitációs viszonyok nyomán egy (vagy több) sugarasan kifelé terjedő sűrűséghullám jött létre, amely a szabadon lévő csillagközi gázt összenyomva táguló gyűrű alakban csillagkeletkezést indított be.
Ilyen csillagrendszerek napjainkban csak nagyon ritkán keletkeznek, a szabályos galaxisok mintegy 0,1 százaléka végzi hasonlóan kozmikus környékünkön. A világegyetem korábbi időszakaiban gyakoribbak voltak az ütközések, így azt hihetnénk, hogy gyűrűgalaxisok is egy kicsit megszokottabbnak számítottak, de a valóság az, hogy egyelőre nagy távolságokban (ezzel a távoli múltba tekintve) is csak nagyon kevés ilyen csillagrendszert azonosítottak a szakértők. Egy új mélyűri vizsgálat azonban nemrégiben több ilyen galaxis létezését is feltárta, beleértve az R5519 katalógusjelű rendszert is, amely óriási, nagyon fényes és több szempontból is szokatlan.
A galaxis 10,7 milliárd fényévre található, vagyis amit most látunk belőle, az univerzum 3 milliárd éves korábban jellemző állapota. Ez eleve izgalmas, hiszen a szakértők jelenlegi véleménye szerint ebben az időszakban még nagyon ritkának számítottak a korongot formáló galaxisok. A csillagrendszer egy kisebb galaxiscsoport tagja, amelyek egyike, az R5593 kapcsán gyanús, hogy talán ez lehetett az a rendszer, amely lövedékként keresztülszáguldott a nagyobbik galaxis közepén. Az R5593 kettős galaxismaggal rendelkezik (amelyek egyikét vélhetően egy harmadik galaxissal való ütközés során szedte össze), és mozgását tekintve távolodik a gyűrűgalaxistól, amivel egykori kapcsolatát egy gázcsóva is jelzi. Az R5593 jelenleg körülbelül 100 ezer fényévre van a gyűrűgalaxistól, ami alapján a szakértők úgy becsülik, hogy az ütközésre 40 millió éve kerülhetett sor.
Ami a gyűrűgalaxist illeti, a gyűrű 30 ezer fényév átmérőjű, és benne elképesztő ütemű, a Tejútrendszerét 50-szeresen meghaladó csillagkeletkezés zajlik. A rendszer ebben jelentősen különbözik a közelebbi ismert gyűrűgalaxisoktól, amelyek jellemzően nagyobb átmérővel, de alacsonyabb csillagkeletkezési rátával rendelkeznek. Az R5519-et ráadásul egy méretes, diffúz csillagkorong is körülveszi, amely átmérőjét tekintve nagyjából kétszer akkora, mint a Tejútrendszer korongja. Ezzel a teljes galaxis sokkal nagyobb méretű, mint a 10 milliárd fényévre található más ismert galaxisok. Egyelőre rejtély, hogy miért ilyen méretes, ahogy az is, hogy miért más, mint a közelebbi gyűrűgalaxisok.
A gyűrűgalaxisokat létrehozó ütközés a szimulációk és az észlelési adatok alapján általában két gyűrűt formál: az egyik hullám a lövedékként mozgó galaxis közeledésekor, a másik pedig távolodása közben jön létre. Az R5519 esetében nem világos, hogy jól kirajzolódó gyűrű az első vagy a második hullám eredménye, a rendelkezésre álló adatok alapján bármelyik verzió elképzelhető.
Az újonnan detektált gyűrűgalaxis a sok felmerülő kérdés ellenére is nagyon izgalmas, hiszen tanulmányozása segíthet megérteni az univerzum fiatal korának galaktikus evolúcióját, és talán a közelebb található gyűrűgalaxisok formálódásának folyamatát is. Ilyenekből 1 milliárd fényévnyire több is akad, és mivel jelenleg a korong alakú galaxisok keletkezésével kapcsolatban is sok a kérdés, ezek kapcsán sem egészen világos a kép.
