A csillagászok egy M-törpe csillag körül azonosították a retrográd bolygót. Ez a csillagtípus kisebb és hidegebb, mint a Nap, a bolygó pedig körülbelül a Neptunusszal egyező méretű. Külön-külön sem a csillag, sem a bolygó nem számít különlegesnek az univerzumban – ami szokatlan a rendszerben, hogy ez a bolygó a „rossz” irányba kering.
A bolygók a csillagokat körülvevő anyagkorongokból alakulnak ki. A csillag és a korong ugyanabba az irányba forog, ezért a bolygók általában ugyanabba az irányba keringenek, mint ahogy a csillaguk forog. A Naprendszerben az összes bolygó így viselkedik. A szakértők korábban már azonosítottak retrográd, vagyis ellentétes irányba keringő bolygókat nagyobb, több bolygóval rendelkező csillagok körül, valamint kettős csillagrendszerekben is. Ez a csillag azonban nagyon apró, és úgy tűnik, csak egyetlen bolygója van, a GJ 3090 b, ami rejtélyessé teszi a helyzetet.
A rendszer alapos megfigyelésének köszönhetően a kutatócsoport három dimenzióban rekonstruálni tudta a bolygó pályáját. A bolygó a csillaghoz képest 136 fokos dőlésszöggel kering – vagyis hátrafelé, és a csillag egyenlítőjéhez viszonyítva meglehetősen meredek szögben. A Naprendszerben mind a nyolc bolygó keringési síkja csupán néhány fokkal tér el az egyenlítőtől.
„Ez egy figyelemre méltó rendszer, mert a bolygó nem csupán meg van dőlve a csillagához képest, hanem ellentétes irányban is kering. Ez azonnal felveti a kérdést, hogy hogyan alakulhatott ki egy ilyen szokatlan pálya?” – mondja Andrew Winter, a londoni Queen Mary Egyetem kutatója, az eredményekről beszámoló tanulmány vezető szerzője.
Kísérőcsillagok vagy nagy tömegű bolygók jelenléte drámai pályákra kényszeríthet egy-egy bolygót. Ehhez azonban általában jelentős gravitációs kölcsönhatásra van szükség. Ennek a rendszernek viszont nincs más csillaga, sem rejtett bolygója. „Kerestük azt a fajta nagy tömegű kísérőcsillagot, amely ilyen szélsőséges pályára kényszeríthette a bolygót, de nem találtunk bizonyítékot a létére. Ez azt sugallja, hogy talán másképp kell gondolkodnunk arról, hogyan nyerte el ez a rendszer szokatlan felépítését” – mondja Yann Carteret, a Genfi Egyetem PhD-hallgatója, a tanulmány társszerzője.
Az egyik felvetett mechanizmus szerint a bolygó egy másodlagos protoplanetáris korongból alakulhatott ki, amely a csillag formálódásának helyén maradt porból és gázból gyűlt össze. Ez az anyag egy sajátos mozgású korongban gyűlhetett össze, és a bolygó egyszerűen „örökölhette” ennek a tulajdonságait anélkül, hogy bármiféle heves gravitációs kölcsönhatásra lett volna szükség.
„Az az elképzelés, hogy egy bolygórendszer egy második, eltérő mozgású korongból is kialakulhat, különösen izgalmas. Ez arra utalna, hogy egy fiatal csillag körüli környezet sokkal nagyobb szerepet játszhat bolygói formálásában, mint amire számítottunk” – teszi hozzá Vincent Bourrier, a Genfi Egyetem kutatója. Ez egyébként az M-törpék körül keringő legkisebb ismert bolygó, amelynek térbeli pályáját a csillagászoknak eddig sikerült meghatározniuk.
