Riasztóan felgyorsult a grönlandi Jakobshavn-gleccser, amelynek egyik érdekessége, hogy a szakértők szerint ebből a jégfolyamból eredhetett a Titanicot elpusztító jéghegy. Egy napokban megjelent tanulmány arról számol be, hogy a gleccser átlagsebessége a kilencvenes években mérthez képest 2012−2013-ra háromszorosára nőtt, a nyári hónapokban pedig még ennél is gyorsabban mozgott.
„A nyári folyási sebesség már több mint négyszerese annak, amely a kilencvenes években jellemezte a gleccsert” – mondja Ian Joughin, a Washington Egyetem kutatója. A Jakobshavn Grönland talán leggyorsabb jégfolyama, 2012 nyarán a kutatók mérései szerint 46 métert tett meg naponta. Vannak ugyan olyan gleccserek a szigeten, amelyek periodikus jelleggel ennél is nagyobb sebességre gyorsulnak, Grönland legismertebb jégfolyama azonban minden más északi féltekén található gleccsernél nagyobb mértékben járul hozzá a tengerszint emelkedéséhez: jéghozamával egyedül felel az teljes szintemelkedés 4 százalékáért. Ezért is tekintik a Jakobshavn viselkedését évek óta a globális éghajlatváltozás egyik legfontosabb jelzőkövének.
A gleccser óceánba lógó, „lebegő” vége képes lelassítani a mögötte torlódó, a szárazföldön sikló jégfolyamot. A kutatók magyarázata szerint, minél mélyebben nyúlik be ez a vég a vízbe, annál nagyobb mértékű lehet lassító hatása. A legjobb ilyen szempontból az, ha a vég ki van horgonyozva az óceáni aljzatra. A Jakobshavn-gleccserrel ugyanakkor ennek ellentéte történik: a jégfolyam alsó vége a felmelegedés hatására egyre visszább húzódik, gigantikus jéghegyeket engedve útjára a folyamat közben.
2012−2013 folyamán a gleccser szabad vége ráadásul visszahúzódás közben egy mély árok fölé ért, így nemhogy lelassult volna folyása, de ahogy hirtelen elvesztette a tengerfeneket maga alól, mozgása felgyorsult, a mögötte húzódó jégfolyam pedig elvékonyodott, mint egy megnyújtott gumiszalag. Az elvékonyodás hatására viszont tovább gyorsult a felsőbb részek olvadása, szintén fokozva a sebességet.
A gleccser vége időközben átért az árkon, és ismét eléri az aljzatot, így várhatóan valamennyire le fog lassulni a következő években. Azt a részt azonban, amelyen most halad át, egy újabb mély árok követi. A szakértők szerint a Jakobshavn sebessége a következő évtizedben a kilencvenes években mért tízszeresére fokozódhat.
Richard Alley, a Penn State gleccserkutatója szerint az utóbbi évek hasonló kutatásainak egyetlen pozitívan felfogható hozadéka van: a legijesztőbb forgatókönyvre úgy tűnik, hogy a közeljövőben nem kerül sor, vagyis a teljes grönlandi jégtömeg nem fog egy csapásra az óceánba roskadni. A sziget gleccsereinek viselkedése azonban egyáltalán nem jó hír azok számára, akik a tengerszinthez közeli magasságokban élnek.
A Jakobshavn-gleccser visszahúzódása utat nyit a melegebb vizeknek a fjord belsőbb vidékei felé, így eddig érintetlenül maradt jégtömegeket ér el az óceán, magyarázza a kutató. Grönland összes gleccserén hasonló folyamatok zajlanak, ami a következő években jelentősen fokozhatja a tengerszint globális emelkedését.
