Piroska evolúciója

Piroska és a farkas történetének több mint 70 változata létezik a világ különböző pontjain. Egy antropológus új kutatásában az evolúciós biológia módszereivel igyekezett felgöngyölíteni a mese eredetét.

Piroska evolúciója

Piroska és a farkas történetének végkimenetele nagyban függ attól, hogy a Föld melyik pontján halljuk a mesét. Egyes verziókban Piroska túléli a nagymama házánál tett látogatást, más változatokban sikeresen megszökik. A világ egyes részein nem is egy kislányról és egy farkasról, hanem egy kecskéről és egy tigrisről szól a történet. Jamie Tehrani, a Durhami Egyetem antropológusa arra volt kíváncsi, hogy vajon ezek a változatok mind egyetlen ősi meséből erednek-e, vagy a történet különféle verziói egymástól függetlenül keletkeztek a világ különböző pontjain. A probléma felgöngyölítése érdekében az evolúciós biológia egy elemzési módszerével hasonlította össze a mesevariációkat.

A történet legnépszerűbb, a Grimm testvérek által híressé tett, európai változatában a farkas felfalja a nagymamát, majd ruháiba beöltözve, viselkedését utánozva várja Piroska érkezését, akinek azonban egyre gyanúsabbá válik a magát nagymamának tettető farkas külseje, hangja stb. A farkas végül megunja a faggatást, és megeszi Piroskát, aztán hogy ezt követően jön-e a vadász vagy sem, az már a mese helyi hagyományaitól függ. A Közel-Keleten felnövő gyerekek azonban egy alapjaiban eltérő verziót ismernek: a farkas nem egy emberi nagymamát, hanem egy anyakecskét fal fel és személyesít meg, majd megeszi annak gidáit is.

Jamie Tehrani már gyermekként is több különböző verzióval ismerkedett meg, mivel apja iráni, anyja brit, ő maga pedig Dubaiban nőtt fel. Már fiatal korában is nagyon érdekelte, hogy mi lehet a kapcsolat a mese változatai közt, felnőve aztán azt is megtudta, hogy az antropológusok lassan két évszázada próbálják megfejteni a történet eredetét.

Egyes feltevések szerint Aiszóposz egy 2600 éves fabulája lehet a történet eredeti változata, mások úgy vélik, hogy egy Kínából származó meséről van szó, amely csak 600−800 jutott el Európába. Megint mások szerint nem egy, hanem több kiinduló történetről van szó, amelyek egymástól függetlenül fejlődtek ki, hiszen a világ csaknem minden területén léteztek olyan vadállatok, amelyek veszélyeztetették a gyermekek biztonságát.

Tehrani a történet 58 változatának angol fordítását vizsgálta meg és hasonlította össze filogenetikai módszerekkel, vagyis ugyanazzal a metódussal, amellyel a biológusok a fajokat elhelyezik az élővilág törzsfáján. 72 faktor mentén vizsgálta meg a történeteket, többek közt megállapítva, hogy kik a főszereplők, milyen trükköt alkalmaz a gonosz karakter, és mi a mese végkifejlete. A hasonlóságok és különbségek alapján aztán felvázolta a történetváltozatok legvalószínűbbnek tűnő családfáját.

Az eredmények alapján a mese nem Kínából ered, hanem körülbelül 2000 éve, valahol Európa és a Közel-Kelet környékén bukkant fel először, és a Távol-Keletre és Afrikába már innen került át. Az afrikai változatok igazolhatóan a már említett közel-keleti „kecskés” változatból erednek, amely jóval régebbinek tűnik, mint az emberi szereplőket felvonultató, Grimm-féle változat.

[bold]RH (Little Red Riding Hood) = Piroska és a farkas;

GM (Story of Grandmother) = Nagymama története (a lány gyors eszének köszönhetően megszökik);

Catt = Catterinella (a lány boszorkány/vérfarkas nagynénjének/nagybátyjának visz süteményt);

WK (The Wolf and the Kids) = A farkas és a gyerekek (a kecskés verzió);

TG (Tiger Grandmother) = Tigris nagymama;

Africa = egy afrikai változat, amelyben egy ogre az áldozat testvérének tetteti magát[/bold]

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward