Óriási protocsillagot talált az ALMA

A Cardiffi és a Manchesteri Egyetem csillagászai egy 10 ezer fényévnyire található sötét felhőben akadtak rá a Napnál ötszázszor nehezebb, egyelőre még csak formálódó égitestre, amely ezzel az eddigi leghatalmasabb ismert protocsillagnak minősül galaxisunkban. 

Óriási protocsillagot talált az ALMA

Egy gigantikus csillag születését figyelték meg a kutatók minden idők legerősebb rádiótávcsöve, a chilei ALMA teleszkóp segítségével. A Cardiffi és a Manchesteri Egyetem csillagászai egy 10 ezer fényévnyire található sötét felhőben akadtak rá a Napnál ötszázszor nehezebb, egyelőre még csak formálódó égitestre, amely ezzel az eddigi leghatalmasabb ismert protocsillagnak minősül galaxisunkban.

A kutatók nemrég megjelent tanulmányukban arról számolnak be, hogy sikerült észlelniük az égitest létrejöttének legkorábbi pillanatait, vagyis megfigyelték, ahogy a gázfelhő anyagának egy része egy térrészbe kezd összesűrűsödni. A szakértők elmondásuk szerint már korábban is sejtették, hogy a gázfelhő különösen nagyméretű csillagok bölcsője lehet, de ilyen óriási protocsillagra senki sem számított. A száz naptömeg feletti csillagok gyakorisága a Tejútrendszerben egy a tízezerhez, vagyis rendkívül ritka égitestekről van szó, minden jel arra mutat azonban, hogy az ALMA által vizsgált régió legalább egy ilyen gigász szülőhelye lehet.

A nagyméretű csillagok keletkezésével kapcsolatban többféle elmélet létezik, a kutatócsoport eredményei alapján azonban úgy tűnik, hogy (jelen esetben legalábbis) a gázfelhő teljes magja elkezdett összeomlani, és a külső részekről további anyagtömegek hullanak a centrum felé, egy vagy talán több csillag létrejöttéhez vezetve. A hasonló méretű égitestek másik jellegzetessége, hogy nagyon gyors a fejlődésük, így rendkívül kicsi volt az esély arra, hogy valaha is sikerül egy ilyen csillagot formálódásának ezen a korai szakaszában vizsgálni.

A megfigyelések szerint a gázfelhő külső részeiről az anyag bonyolult fonalas hálózatot alkotva áramlik a sűrű centrális régió felé. A por és a gáz minden irányból a központi részek felé tart, a csillagászok által észlelt filamentumok azonban a környezetüknél nagyobb mértékű, sűrűbb anyagáramokat jelentenek. A kutatók hozzátették, hogy mindezen részletek felderítése csak az első lépés annak demonstrálására, hogy mire lesz képes a négy hónapja teljes gőzzel üzemelő ALMA. Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) szuperteleszkópja révén minden korábbinál többet tudhatunk meg a világegyetemet benépesítő égi objektumok, a csillagok és a galaxisok keletkezésének folyamatairól.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward