A különleges csillagot egy új módszert alkalmazva azonosították egy spanyol kutatócsoport tagjai. A neutroncsillagok 10–30 naptömegű csillagok halála után visszamaradt, rendkívül sűrű maradványcsillagok: bár átmérőjük csak nagyjából 20 kilométer körüli, nehezebbek a Napnál.
A spanyol szakértők által vizsgált égitestet 2011-ben detektálták először, a tömegével kapcsolatban azonban sokáig nem voltak pontos információik a kutatóknak. Végül négy távcső, köztük a világ legnagyobb optikai tartományban érzékeny műszere, a 10,4 méteres Gran Telescopio Canarias megfigyelési adatai révén sikerült meghatározniuk a csillag tömegét.
A PSR J2215+5135 katalógusjelű égitest egy kettős rendszer tagja: társa egy Naphoz hasonló méretű csillag, amelyet erősen besugároz a neutroncsillag. A szakértők abból indultak ki, hogy minél nagyobb egy neutroncsillag tömege, annál nagyobb lesz társának sebessége is.
Az általuk alkalmazott új módszer keretében utóbbi csillag színképének hidrogén- és magnéziumvonalait használták az égitest sebességének meghatározására. A módszerrel először sikerült megmérni egy hasonló helyzetű égitest mindkét oldalának (besugárzott és árnyékolt felének) a sebességét, és ilyen módon pontos megállapítást nyert a neutroncsillag tömege is, amely bőven meghaladja a Nap tömegének dupláját.
A Fermi űrtávcső az utóbbi évtizedben több tucat hasonló neutroncsillagot fedezett, amelyek tömegének pontosítására szintén alkalmas lehet az új módszer. Elméletben a metódus továbbá fehér törpe kísérőkkel rendelkező fekete lyukak tömegmérésére is alkalmas lehet, így a csillagászat több területén is fontos új eredményeket hozhat a következő időszakban.
A vizsgálat kétségen felül bebizonyította, hogy nagyon is létezhetnek 2 naptömegnél nehezebb neutroncsillagok, amit sokáig elképzelhetetlennek hittek a szakértők. Az ilyen csillagok tömegének meghatározása azért fontos, mert ezek az információk asztrofizikán túl az atomfizikával kapcsolatban is újdonságokat tárhatnak fel.
A fizika egyik nagy kérdése, hogyan viselkednek az atommag építőelemei, a protonok és a neutronok, ha nagy sűrűségben vannak jelen. A neutroncsillagok pedig kiváló terepet jelentenek a világegyetem legsűrűbb és legegzotikusabb anyagának tanulmányozására. Ami a most lemért csillagot illeti, annak nagy tömege a kutatók véleménye szerint többek közt azt sugallja, hogy a protonok és a neutronok az óriási sűrűség ellenére is különálló részecskékként léteznek a neutroncsillag belsejében, vagyis ott sem esnek szét kvarkokra.
