Egy lépéssel közelebb került az orvosi gyakorlatba való átkerüléshez a tűmentes oltás, mivel a Queenslandi Egyetem kutatói az általuk kidolgozott nanotapasz-technológiát sikerrel tesztelték patkányokon. A tűmentességnek számos előnye lehet az injekciós tűvel adott oltásokhoz képest, hiszen az eljárás fájdalommentes, végrehajtása nem igényel szakértelmet, ráadásul az eddigi kísérletek alapján az oltóanyag hatékonyabban célba jut, így jóval kisebb mennyiség is elegendő belőle.
Bár már számos betegség megelőzhető oltásokkal, ezek beadása sokszor problematikus, különösen a megfelelő infrastruktúrával nem rendelkező területeken. Az oltóanyagok többségét a beadásig hűtve kell tárolni, és csak képzett személyzet adhatja be ezeket, márpedig számos olyan régió létezik a Földön, ahol folyamatos áramellátásból és egészségügyi szakemberekből is hiány van.
Mark Kendall és kollégái ezen problémák áthidalására ötlötték ki a nanotapaszos eljárást. Ennek lényege, hogy az olcsón előállítható tapaszon található piciny szilícium kiemelkedések mindegyike az oltóanyag egy-egy miniatűr dózisát juttatja be a bőrbe. A módszer hatékonyságát nemrégiben patkányokon tesztelték, amelyeket a járványos gyermekbénulást okozó vírus elölt változatából álló oltóanyaggal oltottak be.
David Muller, a kutatócsoport egyik tagja elmondása szerint a tapaszt egy bélyegzőhöz hasonló módon nyomják rá a bőrre, és mire 2 perc elteltével leesik, be is juttatta a benne található hatóanyagot. A módszer egyik nagy előnye, hogy az oltóanyagból a megfelelő immunválasz kiváltásához 40-szer kevesebb is elegendő, mint tűs beadás esetén. A szakértők szerint ennek az lehet az oka, hogy a tapasz egy olyan régióba, a bőr felső rétegébe juttatja be a vakcinát, amely különösen gazdag immunsejtekben.A gyermekbénulás ellen kétféle vakcina létezik, és ezek együttesen mostanra sikerrel felszámolták a betegséget szinte az egész bolygón. Pakisztánban és Afganisztánban azonban továbbra is jelen van a betegség, időről időre járványokat robbantva ki. Az egyik ellenanyag elölt vírusokat tartalmaz, hagyományosan ezt adják be oltásként, míg a másik elgyengített kórokozókból áll, amelyeket szájon át adnak be (Sabin-csepp). Az előbbi anyag tárolása hűtést, beadása pedig szakértelmet igényel, az utóbbinál pedig fennáll a veszélye annak, hogy az elgyengített, de élő vírus megfertőzi a vakcinált beteggel érintkezőket.
A nanotapasz a két módszer előnyeit egyesíti azok hátrányai nélkül, állítják a szakértők. Nem kell hűteni, gyakorlatilag bárki be tudja adni, és mivel elölt kórokozók révén immunizál, nem okozhat másokban megbetegedést. Az új módszerhez ráadásul, ahogy már említettük, jóval kevesebb oltóanyagra van szükség, ami komoly segítséget jelenthet azon területeken, ahol hiány van a vakcinából.
Az Egyesült Államok Járványügyi Központja, az Egészségügyi Világszervezet és a Vaxxas nevű technológiai cég részvételével és támogatásával készült nanotapasz klinikai tesztjei a tervek szerint még ebben az évben megkezdődnek. A kutatócsoport ezekkel párhuzamosan azt is elkezdi vizsgálni, hogy a módszerrel más betegségek is hatékonyabban megelőzhetők lehetnek-e, mint az injekciós oltások révén.


































