Nyomtatott ujjakkal akarnak feltörni egy iPhone-t

A hatóságok úgy sejtik, hogy a gyilkossággal kapcsolatos információk vannak az áldozat telefonján, így annak feltöréséhez egy kutatócsoport segítségét kérték.

Nyomtatott ujjakkal akarnak feltörni egy iPhone-t

Néhány héttel ezelőtt érdekes kéréssel keresték fel a rendőrök Anil Jaint, a Michigani Állami Egyetem kutatóját. Jain informatikát oktat, és azon belül biometrikus azonosításra szakosodott, vagyis arcfelismerő programokkal, ujjlenyomat-leolvasó szoftverekkel és tetoválásalapú azonosítással foglalkozik. A hatóságok kérése azonban még ennek tükrében is szokatlannak tűnt, ugyanis nem azonosítani akartak valakit, hanem egy halott iPhone-jának feltöréséhez kértek segítséget.

Bár a nyomozás részleteit egyelőre nem hozták nyilvánosságra, az eset lényege, hogy egy férfi gyilkosság áldozata lett, és a rendőrség úgy véli, hogy telefonján az elkövető nyomára vezető információk találhatók. Ujjlenyomat vagy jelszó hiányában viszont a készülék tartalmához nem tudnak hozzáférni. Az elmúlt két év jogi hercehurcái után nem csoda, hogy a nyomozók nem a gyártóhoz fordultak segítségül, hanem egy másik utat választottak: arra kérték Jaint, hogy 3D-ben nyomtassa ki az áldozat ujjait, annak reményében, hogy ezek valamelyikével fel tudják oldani a zárat.

Az iPhone egykori tulajdonosának ujjlenyomatai szkennelt formában a rendőrség rendelkezésére álltak, mivel a férfit korábban letartóztatták. Jain ezeket felhasználva el is készítette az ujjak másolatát. Mivel azt nem tudták, hogy a tulajdonos melyik ujját használta az azonosításra, mind a tíz ujjat kinyomtatták. Valószínűleg valamelyik hüvelyk- vagy mutatóujjára lesz szükség, de mindet megcsináltuk, mondja Sunpreet Arora, Jain doktorandusza.

A szakértők úgy sejtették, hogy az ujjak önmagukban kevésnek bizonyulnak a feladat ellátásához, hiszen a legtöbb ujjlenyomat-leolvasó kapacitív, vagyis apró áramköröket kell zárni, hogy működjön. Ezt a feladatot normális esetben a korlátozottan vezetőképes emberi bőr végzi el. Mivel a nyomtatásra használt műanyag nem vezeti az elektromosságot, Arora apró fémrészecskék vékony rétegével vonta be az ujjbegyeket, hogy áthidalja a problémát. A kutatók még mindig nem teljesen elégedettek a végeredménnyel, így további néhány hétig finomítanak a technológián, mielőtt odaadnák a kinyomtatott ujjakat a rendőrségnek, hogy annak munkatársai megpróbálkozzanak a telefon feltörésével.

A mobiltelefonok biztonságossága és a személyes adatok védelme kapcsán az elmúlt években egyre intenzívebb vita bontakozott ki. A leghíresebb eset a San Bernardino-i terrortámadáshoz köthető, a rendőrség és az FBI ugyanis intenzív jogi csatározásokba kezdett az Apple-lel, miután a vállalat nem volt hajlandó hozzáférést biztosítani az egyik elkövető telefonján tárolt adatokhoz. A nyomozó hatóságok végül az Apple segítsége nélkül törték fel a telefont.

A jelenlegi eset több szempontból is eltérő. Egyrészt a San Bernardino-i telefont jelszó védte, ezt pedig egy olyan ujjlenyomat zárja, amely a rendőrök tulajdonában van. Másrészt a tulajdonos nem az elkövető, hanem az áldozat, így a telefonon tárolt adatok vélhetően nem tartalmaznak rá nézve terhelő bizonyítékokat, mondja Bryan Choi biztonsági és technológiai kérdésekkel foglalkozó jogász. És ha mégis bűncselekmény gyanúja merülne fel az áldozattal szemben, mivel az illető halott, valószínűleg nem kerül majd sor eljárásra ellene.

Amennyiben a technológia működőképesnek bizonyul, az lesz az igazán érdekes, hogy azt mire fogják a jövőben használni. Elviekben ugyanis ha az ujjlenyomat és az ennek alapján létrehozott ujj megvan, már csak egy bírói engedély kell ahhoz, hogy a rendőrség feltörhesse a telefont. Az ujjlenyomatos zárak kérdése olyan szempontból is izgalmas, hogy az amerikai bíróságok különbséget tesznek a fejben tárolt és a testi adatok (ujjlenyomat, DNS- és vérminták) között, és míg az előbbi védett, az utóbbiakat nem illeti meg védelem, mondja Choi.

Tehát míg a fejben tárolt jelszó elárulása alól mentesítheti a vádlottakat az Egyesült Államok alkotmánya, az ujjlenyomatokra nem terjed ki ez a védelem. Erre már precedens is létezik, hiszen 2014-ben egy virginiai bíróság úgy határozott, hogy egy gyanúsított kötelezhető telefonja ujjlenyomattal való felnyitására. Ugyanez a bíró ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a jelszó elárulására nem lehet rákényszeríteni az illetőt. (További érdekes, a helyzetet erősen megbonyolító tényező lehet az ilyen ügyekben, hogy a legújabb telefonok egy része már jelszót is kér, ha a tulajdonos 48 órán keresztül nem használta az ujjlenyomat-olvasót.)

Choi a maga részéről egyébként a véleményen van, hogy a mobiloknak egészen más jogi szabályozás alá kellene esniük, mint bármely más tulajdonunknak. Szerinte a telefonok az elme kiterjesztéseinek tekinthetők, és így a rajtuk tárolt adatokat nem lenne szabad a tulajdonos ellen felhasználni. Olyan rengeteg személyes véleményt, emléket és szokást tárolunk ezeken a készülékeken, hogy azok bíróság előtti kiteregetése olyan, mintha a legbelsőbb gondolataink feltárására kényszerítenének minket, mondja a szakértő. Ennek megakadályozásához ugyanakkor arra lenne szükség, hogy a bíróság elismerje, valójában mindannyian kiborgok vagyunk, akik telefonjukon tárolják elméjük egy részét, ami talán nem is áll olyan távol a valóságtól.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward