Nyolc új élhető bolygót azonosítottak

A felfedezett planéták közül kettő egyből az élhető bolygók katalógusának élére került, ugyanis ezek minden korábban ismert égitestnél jobban hasonlítanak a Földre.

Nyolc új élhető bolygót azonosítottak

A Kepler űrtávcső adatait elemző csillagászok nyolc olyan, a Földnél nem sokkal nagyobb bolygó létezését erősítették meg, amely csillaga élhető zónájában kering, vagyis a rendelkezésre álló adatok alapján felszínük akár folyékony állapotú vizet is tartalmazhat. Ezzel a bejelentéssel duplájára nőtt az élhetőnek ítélt földszerű planéták száma, vagyis azon bolygóké, amelyeken a legnagyobb az esélye annak, hogy az általunk ismert élethez hasonlót találjunk. A nyolc újonnan felfedezett bolygó közt két olyan is akad, amelyek minden korábban megismert exobolygónál jobban hasonlítanak otthonunkra, vagyis ezek rögtön az élhető bolygók katalógusának élére ugrottak.

Guillermo Torres, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ csillagászának elmondása szerint valószínűsíthetően a nyolc exobolygó mindegyike a Földhöz hasonló kőzetbolygó. A két leginkább földszerű planéta, a 470 fényévnyire levő Kepler−438b és az 1100 fényévnyire található Kepler−442b egyaránt egy-egy vörös törpe körül kering, amelyek kisebbek és hűvösebbek is a Napnál. Az előbbi bolygó 35 földi nap alatt, míg az utóbbi 112 nap alatt ér körbe pályáján. A Kepler−438b átmérője mindössze 12 százalékkal nagyobb a Földénél, és a kutatócsoport számításai szerint 70 százalékos az esélye annak, hogy szilárd felszínnel rendelkezik. A Kepler−442b átmérője egyharmaddal haladja meg a Földét, de ebben az esetben is nagyon valószínűnek tűnik, hogy kőzetbolygóról van szó.

Az élhető zónába azon exobolygók sorolódnak, amelyek nagyjából annyi napfényt kapnak csillaguktól, mint a Föld a Naptól. Ha a sugárzás túl erős, a víz elforr, ha viszont túlságosan távoli a csillag, az élethez jelenlegi fogalmaink szerint létfontosságú folyadék fagyott állapotban fog létezni az égitesten.

A Kepler−438b relatíve közelebb van csillagához, mint otthonunk, így 40 százalékkal több fényt kap, mint a Föld. Ez azonban annak ismeretében nem tűnik nagyon jelentős különbségnek, hogy a Vénuszt kétszer annyi napfény éri, mint saját planétánkat. A Kepler−442b cserébe enyhén hidegebb otthonunknál, hiszen a Földet elérő napfény kétharmadának megfelelő mennyiségű energiát kap csillagától.

A felfedezést megelőzően a Földre leginkább hasonlító exobolygók listáját a Földnél 10 százalékkal nagyobb Kepler−186f vezette, amelyet azonban csak a földi energia 32 százaléka ér el csillagából. Az leginkább élhető bolygók korábbi második helyezettje pedig a Kepler−62f volt, amely 1,4-szer nagyobb a Földnél, és a bolygónkat elérő energia 41 százalékának megfelelő fénymennyiségben részesül.

A bolygók nyomára elsőként a Kepler űrtávcső akadt rá, létezésük megerősítéséhez azonban független megfigyelésekre is szükség volt, ami ilyen apró és ennyire távoli égitestek esetében nem bizonyult egyszerű feladatnak. A változatos mérési módszerekkel végrehajtott vizsgálatok során azonban további érdekességekre derült fény a földszerű bolygókat tartalmazó rendszerekkel kapcsolatban. Kiderült például, hogy az újonnan bejegyzett nyolc bolygó közül négy olyan többes csillagrendszerek egyik tagja körül kering, amelyekben a többi csillag kellően távol van ahhoz, hogy ne befolyásolja jelentősen a bolygók pályáit.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward