Nyirokereket fedeztek fel az agyban

Át kell írni a tankönyveket, amerikai kutatók ugyanis igazolták, hogy a korábban vélttel ellentétben az agy közvetlen kapcsolatban áll az immunrendszerrel.

Nyirokereket fedeztek fel az agyban

A közeljövőben át kell írni az anatómiai és immunológiai tankönyveket, a Virginiai Orvosi Egyetem kutatói ugyanis rájöttek, hogy az elmúlt évtizedekben vélttel ellentétben az agy közvetlen kapcsolatban áll a nyirokrendszerrel. A frissen felfedezett nyirokerek eddig mindenkinek a figyelmét elkerülték, pedig az a tény, hogy az egész testet behálózó nyirokhálózat az agyba is elér, alapvető változásokat hozhat a neurológiai kórképek kutatásában és esetleges gyógyításában.

Az agyi immunválasz jellege, illetve az olyan kérdések, mint hogy miért produkálnak heves immunreakciókat a szklerózis multiplexes betegek, mostanáig rejtélyt jelentettek a szakértők számára, magyarázza Jonathan Kipnis, a labor vezetője. Most azonban kiderült, hogy az agy a többi szervhez hasonlóan nyirokerekkel kapcsolódik az immunrendszerhez, vagyis az agy és az immunválasz kapcsolata többé nem valamiféle ezoterikus, tanulmányozhatatlan jelenség, hanem ugyanúgy vizsgálható, mint a máj vagy a vesék nyirokrendszeri kapcsolatai, folytatja a szakértő.

A nyirokrendszer régi (balra) és új (jobbra) vázlata

A kutatók régóta sejtik, hogy az immunrendszer is szerepet játszik az olyan neurológiai kórképek kialakulásában, mint amilyen a szklerózis multiplex vagy az Alzheimer-kór, mindeddig azonban senki sem tudta, hogy ez pontosan milyen csatornákon keresztül valósul meg. A központi idegrendszert behálózó nyirokerek azonban végre támpontot adhatnak arra, hogy pontosan mi és miért történik ezen betegségek során az agyban.

„Nem gondoltam, hogy napjainkban még létezhetnek olyan struktúrák az emberi testben, amelyeket nem ismerünk. Azt hittem, hogy a hasonló felfedezések valamikor az előző század közepe táján befejeződtek. Nagyon úgy tűnik azonban, hogy ez nem így van” – mondja Kipnis, aki először nagyon szkeptikusan fogadta az eredményeket.

A felfedezés elsősorban Antoine Louveau-nak köszönhető, aki kidolgozott egy eljárást arra, hogyan lehet az egerek agyhártyáinak összetett rendszerét egy egészként vizsgálni. Ehhez még a koponyán belül fixálta a hártyákat, gyakorlatilag filmszerűen kimerevítve azok működését, majd csak ezt követően távolítottak el ezeket az agyról. Amikor aztán mikroszkóp alatt kezdte vizsgálni a mintákat, észrevette, hogy a hártyákon belül a T-limfociták úgy sorakoznak egymás mellett, mintha kis csatornákon keresztül áramlanának. Amikor még alaposabban megnézte ezeket a helyeket, kiderült, hogy a nyirokerek valóban ott vannak.

Az újonnan felfedezett nyirokerek Kipnis elmondása szerint nagyon ügyesen el vannak rejtve, és ez megmagyarázhatja azt is, hogy eddig miért nem találták meg őket. A nyirokerek nagyobb véredények mentén futnak be az agyba, és olyan közel haladnak az érhez, hogy alig lehet észrevenni ezeket, ha nem tudjuk, hogy mit keresünk.

A kutatók szerint lehetséges, hogy az Alzheimer-kóros betegekben ezen erek nem megfelelő működése miatt halmozódnak fel nagyméretű proteinek az agy bizonyos részein. Az eddigi vizsgálatok alapján a nyirokerek magasabb korú páciensekben másként néznek ki, mint a fiatalabbakban, bár hogy ez a működés szempontjából pontosan mit jelent, annak kiderítéséhez további vizsgálatokra lesz szükség.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward