Nyelvvel hallani

A Coloradói Egyetem kutatói egy olyan rendszeren dolgoznak, amely révén a hallott információk a nyelv idegei által is érzékelhetővé válhatnak.

Nyelvvel hallani

A Coloradói Állami Egyetem kutatói egy újfajta rendszeren dolgoznak, amely a jövőben feleslegessé teheti a hallássérültek számára a cochleáris implantátumok műtéti beültetését. Ehelyett ugyanis egy fogszabályozóhoz hasonló eszköz fogja közvetíteni a hangokat az agy felé, teljesen kiiktatva a körből a hallószerveket. A fejlesztők szerint a megoldás sokkal olcsóbb és kényelmesebb lesz, mint az implantátum.

A kutatás vezetője, John Williams élete nagy részében különféle elektromos meghajtórendszereket tervezett és épített a NASA számára, mivel azonban úgy vélte, hogy ezen a területen az optimalizáláson túl már nem sok tennivaló akad, új irányban kezdett vizsgálódni. Érdekelni kezdte az idegtudomány, és különösen annak az a része, amely azzal foglalkozik, hogyan lehetséges megtanítani az agyat arra, hogy egy adott dologra specializálódott érzékszerven túl a test más részeiről is fogadjon bizonyos információkat.

Időközben kiderült, hogy Williams korábbi munkájának következtében halláskárosodást szenvedett, a szakértő tartós fülzúgással küzd, és nem képes hallani a magasfrekvenciájú hangokat. A diagnózis ismeretében elkezdte kutatni, hogy mi mást lehetne tenni állapota javítása érdekében a cochleáris implantátumokon kívül. Innen jött az ötlet, hogy az előzőekben említett, szenzoros helyettesítésnek is nevezett megközelítést a hallásra is megpróbálhatná alkalmazni, vagy megkísérelhetne kidolgozni egy olyan rendszert, amelynek használatával a nyelv veheti át a fül szerepét.

A nyelv azért nagyon jó célpont erre, mert rengeteg idegvégződéssel rendelkezik, és hozzá tartozó agyi régió összetett jelek dekódolására is képes. Míg a hallókészülékek egyszerűen felerősítik a hangot, a cochleáris implantátumok áthidalják a sérült részeket, és közvetlenül a hallóideghez juttatják az információkat, ennek ingerlése révén küldve el ezeket az agyba. A fülön kívül elhelyezett mikrofonok érzékelik a hangokat, majd ezeket egy eszköz elektromos jelekké alakítja át, amelyeket a beültetett egység egyenesen a hallóidegbe küld. Az agy pedig megfelelő „edzéssel” megtanulja felismerni az impulzusokat, és hangként kezdi értelmezni ezeket.

Williams és társai fejlesztése nagyon hasonló elven működik, csak az elektromos jelek nem a hallóideghez futnak, hanem egy elektródákkal teli laphoz, amely a szájpadláson helyeződik el. Amikor a páciens a felülethez érinti nyelvét, elektromos impulzusok egyedi mintázatát érzékeli. A nyelv alapesetben ezt rezgésként vagy bizsergésként éli meg, de ahogy a fülnél, ebben az esetben is megtanítható az agynak, hogy a specifikus jelsorok milyen hangsorokat jelentenek, így az eszköz viselője a nyelvével hallhat.

A koncepció esőre ugyan kicsit hihetetlennek tűnik, valójában azonban nem sokban tér el attól, mint amikor a vakok megtanulnak érintéssel olvasni. Az a feltevés, hogy a felnőtt agy nem képes változni, vagyis az információt csak az előzetesen megszokott módon képes befogadni és értelmezni, egyszerűen nem igaz. Agyunk még felnőttként is meglepően plasztikus, és rendkívüli alkalmazkodásra képes az információfeldolgozásban is, főleg, ha az egyén számára fontos a külvilág bizonyos ingereinek észlelése, mondja Leslie Stone-Roy, a kutatás neurológus szakértője.

Williams és kutatócsoportja már meg is építette az új rendszer prototípusát, és az eredmények annyira biztatóak, hogy létrehoztak egy startup céget a fejlesztés folytatására. Jelenleg elsődlegesen a nyelv idegi feltérképezésére koncentrálnak, ami kulcsfontosságú annak kidolgozásához, hogy hogyan lesz érdemes elhelyezni az elektródákat az eszközön, és ezek milyen erősségű impulzusokat közvetítsenek. Bár a cochleáris implantátumokat minden idők legsikeresebb protéziseiként tartják számon, nem mindenki alkalmas viselésükre, és a műtéti beavatkozás tovább ronthatja a páciensek maradványhallását. A beültetett rendszer ráadásul nem működik mindenki esetében, hanem elsősorban gyermekeken és fiatal betegeken használható jól. Williams és társai szerint az általuk fejlesztett megoldás sokkal szélesebb körben alkalmazható lehet.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward