A korábbi pletykák alapján úgy nézett ki, hogy az Intel Arc sorozatú videokártyái közül elsőként a mobil verziók debütálhatnak, méghozzá az év első negyedévében, míg az asztali modellek érkezésére majd csak valamikor a második negyedév folyamán számíthatunk. Ezeket az értesüléseket lényegében megerősítette az Intel, valamint egyéb érdekességeket is elárult az Investor Meeting 2022 névre keresztelt rendezvény kapcsán.
Az egyik legfontosabb adalék, hogy az Intel tervei szerint idén nem kevesebb, mint 4 millió darab dGPU-t szállítanak le, amelyek mobil- és asztali videokártyák formájában lesznek elérhetőek a piacon. Az említett mennyiség elsőre meglehetősen komolynak tűnhet, ám ha a dGPU piac egészét nézzük, akkor már nem is olyan nagy ez a szám.
A Jon Peddie Research elemzői szerint 2021 folyamán összesen nagyjából 95 millió dGPU-t szállítottak le a piaci szereplők, ennek a mennyiségnek pedig nagyjából a felét tették ki a noteszgépekbe szánt megoldások. A jelek szerint az Intelnél is elsősorban a noteszgépekre koncentrálnak, abba a szegmensbe érkeznek meg először az Arc sorozatú mobil videokártyák, így könnyen lehet, hogy a 4 millió dGPU oroszlánrésze is a noteszgépekbe érkezik, asztali videokártyákból kevesebb kerülhet forgalomba.
Az is kérdés egyelőre, milyen arányban készülnek majd az egyes videokártyák, már ami a kategóriákat illeti. Az eddigiek alapján az már világos, hogy a belépőszintet 128 EU-val, vagy ahogy újabban nevezi őket az Intel, Vector Engine-nel ellátott dGPU-k alkotják, míg a felsőkategóriában már 512 EU-val, vagy VE-vel ellátott modelleket találunk. Ha a „magok” számát nézzük, akkor a kínálat 1024-tól 4096-ig terjed, ami kevesebbnek tűnik, mint amit az Nvidia és az AMD térfelén láthatunk – a Radeon RX 6900 XT például 5120 stream egységet vonultat fel, míg a GeForce RTX 3090 fedélzetén 10496 CUDA mag található.
Ezeket persze nem érdemes összehasonlítani, hiszen sok múlik az architektúrán, illetve a különböző technológiákon, de azért az már így is sejthető, mire lesznek képesek az Arc sorozatú videokártyák. A belépőszinten a GeFore RTX 1650 Super és a Radeon RX 6500 XT szintjét hozhatják, míg a csúcsmodellek már akár a Radeon RX 6800 és a GeForce RTX 3070 teljesítményszintjéig is felérhetnek. Nagy kérdés viszont, hogyan alakul majd az át/teljesítmény arány, az ugyanis segíthet vonzóbbá tenni a termékeket a vásárlók szemében.
Az asztali videokártyák szegmensében tehát nem valószínű, hogy túl sok felső-közép és felsőkategóriás modellel készül majd a gyártó, inkább a belépőszintre koncentrálhat, vagyis a jelenlegi magas GPU árakon az érkező Intel videokártyák sem sokat segítenek majd, legalábbis egyelőre úgy tűnik.
Az ARC sorozat első képviselői, vagyis az Alchemist kódnévre keresztelt videokártyák az Alder Lake-S és az azt követő Rocket Lake-S processzorok mellett teljesíthetnek szolgálatot. Utánuk érkeznek a Battlemage kódnévre keresztelt grafikus processzorok, méghozzá 2023-2024 környékén, amelyek már a Meteor Lake-S és az azt követő processzorokkal karöltve hódíthatnak a piacon. Itt már processzorfoglalat-váltásra lehet számítani. A következő a sorban a 2024 után érkező Celestial lesz
Raja Koduri szerint a Meteor Lake-S processzorokon található iGPU teljesítménye már a videokártyák szintjét közelítheti, ami igen jól hangzik, kérdés, élesben pontosan milyen teljesítményre lesz képes az újdonság. Ebben az időszakban természetesen versenyképes videokártyák is érkeznek az Intel térfeléről, amelyeknek már az Nvidia RTX 40-es, illetve az AMD Radeon RX 7000-es sorozatának tagjai ellen kell sikereket elérniük. Ebben az időszakban akár RDNA 3 alapú iGPU-t tartalmazó AMD APU egységek is megjelenhetnek, amelyek a 3D chip tokozás jóvoltából sokkal ütőképesebbek lehetnek, mint mai társaik.
Az Nvidiának erre nem igazán lesz válasza, legalábbis x86-os architektúra köré épülő biztosan nem. Az persze kérdés, hogy a nemrégiben bejelentett processzorpiaci törekvések eredményeként készülnek-e majd ARM magokkal és Nvidia iGPU-val ellátott SoC egységek, amelyek versenyezhetnek valamilyen szinten az Intel és az AMD megoldásaival. Még ha készülnek is, az biztos, hogy a dolgok jelenlegi állása alapján szoftveres téren nem feltétlenül lesz könnyű dolguk, de addig még sok minden változhat.
Az Intel egy területen igen komoly lehetőségeket lát, már ami a GPU piacot illeti, ez pedig nem más, mint a videók feldolgozása. A videófogyasztás az internetes sávszélességnek több, mint 80%-át felemészti, így igen nagy szükség van a jobb videó-feldolgozó hardverekre és technológiákra. Itt jön képbe az Arctic Sound-M videokártya, ami egyszerre akár nyolc darab 4K-s videó streamet is kódolni tud, de 1080p-s streamekből akár 30-nál is többet kezelhet egyszerre. Ez lesz az első GPU, ami hardveres AV1 kódolásra is képes lesz. Természetesen egy speciális, adatközpontokba szánt megoldásról van szó, ami igazából még a játék streaming szolgáltatók számára is vonzó választásnak bizonyulhat.
Azzal, hogy az Intel belép a most még kétszereplős videokártya-piacra, sok minden megváltozhat, fokozódhat a verseny, a vásárlók számára pedig bővül a választható videokártyák köre. Az egyelőre rejtély, hogy az ár/teljesítmény arány hogyan alakul az AMD és az Nvidia megoldásaihoz képest, valamint az sem világos, a szoftveres támogatás megfelelő lesz-e majd – ezek mind-mind fontosak, ha sikert szeretne elérni a vállalat hosszabb távon.
A mobil videokártyák teljesítményéről rövidesen képet kaphatunk, azok ugyanis már az első negyedévben megjelennek, míg az asztali példányok majd csak a második negyedévben, talán a Computex 2022 alkalmával mutatkoznak be.
