Nyakunkon a rovarapokalipszis?

Bár attól azért nem kell félni, hogy az ízeltlábúak jól ismert osztálya a század végére eltűnik, ahogy egyesek állítják, a helyzet korántsem rózsás.

Nyakunkon a rovarapokalipszis?

A rovarok hanyatlásával kapcsolatos első nagy nyilvánosságot kapott hír 2017-ben érkezett, amikor egy német kutatócsoport bejelentette, hogy az átaluk megvizsgált területen a repülő rovarok össztömege három évtized alatt 80 százalékkal csökkent. A tényleg riasztó adatok láttán hirtelen mindenki aggódni kezdett a rovarok miatt. A pánik aztán tetőpontjára ért, amikor pár hete megjelent egy tanulmány, amelyben Francisco Sánchez-Bayo (Sydney-i Egyetem) és Kris Wyckhuys (Kínai Mezőgazdasági Akadémia) kutatások tucatjainak áttekintését elemezve arra a következtetésre jutott, hogy a rovaroknak csak évtizedei vannak hátra, és a 21. század vége előtt végleg kihalhatnak, ami persze katasztrofális hatással lesz a teljes földi ökoszisztémára.

Ed Yong, az Atlantic újságírója a hírek kapcsán számos rovartanászt felkeresett, és a szakértők nyilatkozatai alapján valóban aggasztó, de inkább aggasztóan hiányos, mint katasztrofális kép bontakozik ki a helyzetről. Egyrészt általánosnak tekinthető az a vélekedés, hogy a rovarok sokkal rugalmasabbak annál, minthogy hipp-hopp kihaljanak. A földi élővilág legnagyobb sokféleségű osztályáról van szó, így biztosan lesznek köztük olyanok, amelyek túlélik, sőt, élvezik a megváltozott bolygót. Sokkal valószínűbbnek látszik, hogy ha egyszer tényleg végleges pusztulásnak indul az élővilág, a rovarok az utolsók között tűnnek majd el a színről, ugyanis sokkal szélsőségesebb körülmények átvészelésére képesek, mint mondjuk az emlősök.

A rovarok óriási diverzitása ugyanakkor kifejezetten megnehezíti kutatásukat és állapotfelmérésüket. Jelenleg több katicafaj létezik a bolygón, mint ahány emlősfaj, és a hangyák több fajt számlálnak, mint a madarak. Napjainkban összesen nagyjából 1 millió rovarfaj ismert, valószínűleg ennek többszöröse vár felfedezésre. És az „ismert” fajok jelentős részéről is alig tudni valamit: nem ismerjük szokásaikat, elterjedésüket és – ami témánk szempontjából kiemelten fontos – létszámukat sem.

Galéria megnyitása

A fő probléma tehát a „pánikkeltő” kutatásokkal, hogy a rendelkezésre álló adatok nagyon hiányosak és nem reprezentatívak, így nem lehet belőlük messzemenő következtetéseket levonni. A rovarpopulációk létszámának alakulásával meglehetősen kevesen foglalkoznak, kivéve a kiemelkedően látványos (pompás királylepke), kereskedelmi szempontból fontos (háziméh) vagy éppen járványtanilag releváns (szúnyogok) fajokat. A rovarkutatás sok más területhez hasonlóan kórosan alulfinanszírozott, és ha van is pénz, amit beleölnek, annak java a mezőgazdasági kártevők távoltartására irányul.

A rovarok létszámának és diverzitásának alakulását tehát alig vizsgálja valaki napjainkban, és a kevés létező kutatással kapcsolatban gyakran módszertani gondok merülnek fel. A 2017-es német vizsgálat során például olyan adatokat összesítettek a szakértők, amelyek az ország különböző pontjain található rovarcsapdákon alapultak, vagyis nem egyetlen területet vizsgáltak szisztematikusan, hanem hol innen, hol onnan vették a számokat.

Sánchez-Bayo és Wyckhuys vizsgálatával hasonló a probléma. A szerzők 73 olyan tanulmányt találtak ugyan, amely a rovarok hanyatlásáról tanúskodik, de azt nem vizsgálták, hogy az áttekintett adatbázisban hány kutatás mutat stagnálást vagy fellendülést a rovarok körében. És a 73 vizsgálat sem tekinthető reprezentatívnak: a kutatások többsége Európában és Észak-Amerikában zajlott, holott a rovarok java a trópusokon él. Így könnyen elképzelhető, hogy bár bizonyos földrajzi területeken hanyatlás tapasztalható, másutt fellendülnek a rovarok, ami egy éghajlatváltozás vezérelte globális változás esetén abszolút várható lehet.

Galéria megnyitása

Az említett tanulmány szerzői viszont úgy tesznek, mintha úgy vizsgálnák a globális éghajlatot, hogy 73 véletlenszerűen kiválasztott helyen és időpontban mért adatokból vonnak le következtetéseket. Ráadásul úgy, hogy egyik helyen a hőmérsékletet, másutt meg a szélirányt mérik, mondja Alex Wild, a Texasi Egyetem kutatója. Így pedig nehéz komolyan venni azokat a számokat, amit a szerzők leírnak, vagyis hogy a rovarfajok 41 százaléka hanyatlik, és a globális összlétszám évente 2,5 százalékkal csökken.

Ennek ellenére a megkérdezett szakértők teljesen egyetértenek abban, hogy a rovarok sok más élőlényhez hasonlóan valóban veszélyben vannak az éghajlat alakulása és az emberi terjeszkedés (például a már említett mezőgazdasági kártevőirtások) következtében. Mivel a fajok többsége erősen specializálódott, a rovarok különösen érzékenyen reagálnak bármiféle változásra. És az is tény, hogy a fajaik egy kis részének elvesztése is óriási következményekkel járhat, ami az ökoszisztémát illeti, hiszen a tápláléklánc alapját alkotják. Ha egyes rovarok eltűnnek, elképzelhető, hogy nem lesz mit enniük a madaraknak, a denevéreknek és a pókoknak, veszélybe kerülhet a beporzás, de a tetemek és más biológiai hulladékok lebontása és „újrahasznosítása” is.

Ennek fényében pedig különösen problematikus, hogy fogalmunk sincs, mi zajlik a rovarvilágban, mert a kutatók nem rendelkeznek az ennek felméréshez szükséges adatokkal. De talán most nyílt valami remény arra, hogy a megnövekedett érdeklődés anyagi támogatással is párosul, így végre fel lehet mérni, hogy mekkorák a gondok.

Galéria megnyitása

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward