A Max Planck Intézet kutatói rátaláltak egy hernyóra, amely egészen különleges módot választott önmaga megvédésére: nikotinos leheletével űzi el a rá leselkedő pókokat. A kérdéses hernyó a dohányszender (Manduca sexta) lárvája, amely lepkévé alakulása előtt dohányleveleket fogyaszt. Éppen különös diétája miatt került a szakértők vizsgálódásainak középpontjába is, a növény ugyanis magas nikotintartalma miatt a legtöbb élőlény számára halálosan mérgező. A német kutatók arra voltak kíváncsiak, hogyan lehetséges, hogy a dohányszender hernyóját nem öli meg az alkaloidok közé tartozó vegyület.
A rejtély megfejtése érdekében a kutatók genetikailag megváltoztatták a kísérlet során használt dohánycserjét, mégpedig olyan módon, hogy az jelentősen kevesebb nikotint termeljen, mint átlagos társai. A növényt aztán elültették egy kontrollált sivatagi élőhelyen, és figyelemmel követték, mi történik vele, de főleg: rajta. A végeredmény meglepő volt: az alacsony nikotintartalmú leveleket fogyasztó hernyók hirtelen védtelenné váltak legfőbb ellenségeik, a farkaspókok ellen.
A kutatók ezt követően közelebbről is megvizsgálták, hogy pontosan mi is történik a hernyókkal a nikotin elfogyasztása során. A dohányszender lárvája is rendelkezik a CYP6B46 nevű proteinnel, amelyet a legtöbb élőlény a növényi táplálék méregtelenítésére használ, így a szakértők kezdetben úgy gondolták, hogy a hernyóban is hasonló szerepet tölthet be, csak éppen sokkal hatékonyabban működik, mint más organizmusokban. Ha azonban a lárva egyszerűen semlegesíti a mérget, nincs magyarázat arra, hogy miért támadják meg a farkaspókok a kevés nikotint fogyasztó példányokat.
A kutatás során kiderült, hogy a fehérje a dohányszender lárvájában összetett szerepet tölt be: a nikotin egy részét valóban semlegesíti, egy másik részét azonban a véráramba irányítja, ahonnan a molekulák a légzőnyílásokhoz szállítódnak. Az apró lyukakon keresztül a nikotin aztán kiáramlik a környezetbe, és sűrű ködként veszi körül az állatokat. Ez pedig elég ahhoz, hogy a farkaspókok és a legtöbb más ragadozó messziről elkerülje őket.
Minden ellen persze még a nikotinfelhő sem jelent védelmet, a hangyalesők és a bodobácsok egyes fajai például különösebb problémák nélkül fogyasztják a hernyókat. Azt egyelőre nem tudni, hogy ezek a ragadozók hogyan birkóznak meg a nikotinnal, de a kutatók már neki is álltak, hogy kiderítsék.



































