Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az amerikai CDC friss jelentése szerint csak tavaly legalább 860 ezren fertőződtek meg kanyaróval világszerte, és 200 ezren bele is haltak. Ez durván 50 százalékos növekedést jelent a 2016-os adatokhoz képest, és a helyzet közeljövőben a COVID-19 miatt valószínűleg még rosszabb lesz.
A kanyaróvakcina 1960-as években megkezdett használatát követően a megbetegedések száma meredeken zuhanni kezdett, olyannyira hogy az Egyesült Államok például 2000-re teljesen kanyarómentes lett. (Európában 2005-ben 37 232, az amerikai kontinensen pedig összesen 66 esetet jegyeztek.) 2016-ra az esetszám globálisan minimálisra csökkent, és minden remény megvolt arra, hogy a kanyarót sikerülhet teljesen erradikálni.
Ezt követően azonban megváltozott a helyzet: bár 2016-ban mindössze 5000 kanyarós esetet rögzítettek Európában, a következő évben 21 ezerre ugrott az esetszám, aminek nyomán több ország is elvesztette korábbi kanyarómentes státuszát. 2017-ben Amerikában is növekedni a kanyarós megbetegedések száma, bár sokkal mérsékeltebben, mint Európában.
A CDC és a WHO által a napokban közzétett 2019-es globális esetszám a legnagyobb, amit 1996 óta mértek. (A 860 ezer esetből 205 ezer volt európai.) A megbetegedések valódi száma ráadásul ennél vélhetően jóval magasabb, nagyjából 9 millió lehet, mivel az eseteknek csak a töredékét regisztrálják. A halálesetek száma is folyamatosan növekedett az elmúlt években – a kanyaró a legtöbb esetben 5 év alatti gyerekeket ölt meg.
A WHO vizsgálata szerint az esetek megugrása egyértelműen annak köszönhető, hogy egyre többen nem adatják be a kanyaró elleni védőoltást gyerekeiknek. Mivel a kanyaró nagyon fertőző, a közösségi terjedés megakadályozásához a betegség behurcolása esetén legalább 95 százalékos átoltottságra (vagy természetes immunitásra) van szükség.
A kanyaró elleni vakcinát egy kombinált védőoltás (MMR) részeként adják be, amely a mumpsz és a rubeola ellen is véd. Ahhoz, hogy az oltás tartós védettséget eredményezzen, két adagot kell megkapni, hazánkban az elsőt 15 hónapos korban, a másodikat 11 éves korban adják be. (Ezért is fontos a 15 hónapos kor fölöttiek körében a magas átoltottság, hiszen az ennél fiatalabb gyerekek semmiféle védettséget nem élveznek a betegséggel szemben.)
A hasonló, két dózisban alkalmazandó, és születéskor rögtön nem beadható oltások kapcsán mindig problematikus, hogy az oltásellenesség vagy más miatt sűrűbben maradnak el. Ami 2020-as számokat illeti, a globális adatok a távolságtartás miatt jelenleg alacsonyabbak a tavalyiaknál, viszont világszerte csökkent beoltott gyerekek aránya is. A WHO attól tart, hogy amint feloldják a korlátozásokat, ez a csökkenő átoltottsági arány számos országban kanyarójárványok kirobbanásához vezethet. (Az egyéb problémák COVID-19 miatti hanyagolása egyébként más fertőző betegségek esetén is fenyeget, a járványtani szakértők különösen a HIV és a tbc kapcsán aggódnak emiatt.)
