Az előző héten újabb rákot gyógyító csodaszerről röppentek fel hírek, egy olyan malária elleni kísérleti védőoltás módosított változatáról, amely „tízből kilenc esetben gyógyítja a daganatos megbetegedéseket.” Bár a Koppenhágai Egyetem kutatóinak munkájakétségkívül nagyon érdekes, és ígéretes új irányokat vet fel a rák gyógyításával kapcsolatban, a hatóanyag egyelőre közel sem hatásos annyira, amennyire a híradások többsége állítja.
A vizsgálódások közepette azonban az is kiderült, hogy ugyanez a cukormolekula egy másik gyorsan növő szövettípus egyes építőelemein, a daganatos sejtek sejtfelszínén is feltűnik. A kutatók ezért úgy döntöttek, hogy megpróbálják egy kicsit átalakítani a malária elleni hatóanyagot, hogy az elpusztítsa a rákos sejteket. Kísérleteik során egy méreganyagot kapcsoltak hozzá a VAR2CSA fehérjéhez, majd laborban növesztett daganatos sejtekhez adagolták a hatóanyagot. A módosított vakcinát prosztata-daganatos, melanomás és limfómás egereken is tesztelték.
A vizsgálatok alapján a VAR2CSA valóban képes hozzákapcsolódni a rákos sejtek felszínén található kondroitin-szulfáthoz, és a halálos méreg révén elpusztítani azokat, miközben az egészséges sejteket nem bántja. Az eljárás tehát tényleg nagyon izgalmas lehetőségeket vet fel a rák jövőbeni kezelésével kapcsolatban, egyelőre azonban nagyon messze állunk emberi kipróbálásától, és az sem igaz, hogy tízből kilenc daganat esetében hatásos lenne.
A félrevezető adat ugyanis, amely valószínűleg a Koppenhágai Egyetem által kiadott sajtóközleménybőlszármazik, valójában nem a módosított vakcina hatásosságát jellemzi. A kutatók igazándiból azt vizsgálták meg több ezer rákos sejten (de közel sem minden daganatos sejttípuson), hogy a kondroitin-szulfát megtalálható-e ezek sejtmembránján. Az átvizsgált sejtek 95 százalékán azonosították a cukormolekulát, így a maláriát okozó egysejtű fehérjéje megfelelő mérgekkel kombinálva elviekben ezek ellen is hatásos lehet.
Annak tényleges igazolásához azonban, hogy a módszer valóban elpusztítja-e a többi rákos sejttípust is, további vizsgálatokra lesz szükség. Az emberi kipróbálással szintén ez a helyzet, az egereken tesztelt hatóanyagot alapos vizsgálatoknak kell alávetni annak megállapítása érdekében, hogy a módszer ugyanúgy működik-e az emberi sejteken, az emberben is érintetlenül hagyja-e az egészséges sejteket, és hogy nincsenek-e egyéb mellékhatásai.
