Nem a levegő, hanem a vér útját zárják el az óriáskígyók

A hatalmas hüllők a korábbi elméletekkel ellentétben nem megfojtják áldozatukat, hanem annak vérkeringését összeomlasztva ölik meg a zsákmányt.

Nem a levegő, hanem a vér útját zárják el az óriáskígyók

Egy amerikai kutatócsoport végleg leszámoltazzal a teóriával, amely szerint az óriáskígyó a levegő útját elzárva fojtja meg áldozatát. A szakértők altatásban lévő patkányokat adtak a kísérleti állatoknak, és folyamatosan monitorozták az előbbiek vérnyomását és szívműködését, miközben a kígyók megragadták a rágcsálókat. A vizsgálat során kiderült, hogy a hüllők valójában nem a levegő bejutását, hanem a véráramlást akadályozzák meg, ami sokkal hatékonyabb és gyorsabb módja a zsákmány elpusztításának, mint a fojtogatás.

Scott Boback (Dickinson College, Pennsylvania) és kollégái elmondása szerint az áldozat a kígyó „ölelése” hatására pillanatok alatt elveszíti eszméletét, mivel nem jut elég vér az agyába, így teljesen képtelenné válik a védekezésre. A kutatók úgy vélik, hogy a kígyó gyilkolási módjának vizsgálata segíthet teljesebb képet kialakítani azzal kapcsolatban is, hogy a tompa sérülések hogyan hatnak az emberi szervezetre.

Boback azért kezdte tanulmányozni az óriáskígyó vadászati módszerét, mert lenyűgözőnek találta, hogy az állat végtagok nélkül, pusztán hajlékony teste és szája révén képes elpusztítani egy négylábú, mozgékony, az életéért küzdő állatot, többnyire anélkül, hogy ő maga sérüléseket szerezne. A kutató és kollégái korábban döglött patkányokon tanulmányozták, hogyan szorítja össze a kígyó áldozata testét, majd mivel nagyon úgy tűnt, hogy a korábbi fulladásos elmélet nem állja meg a helyét, élő zsákmányokkal kezdtek kísérletezni.

Ahogy már említettük, a szakértők folyamatosan figyeltékaltatott állatok szív- és érrendszerének működését, és a kígyóval való találkozás előtt és után is vérmintákat vettek a patkányoktól, hogy megállapítsák, hogyan változott meg az áldozatok vérének összetétele. Az eredményekből az derült ki, hogy kígyók nem a légutakat zárják el, hanem a véráramlás akadályozása révén érik el, hogy a szervek vér nélkül maradjanak. A tápanyagok és az oxigén hiánya miatt az agy, a szív és a máj szövete gyorsan pusztulásnak indul.

Ha a kígyó a mellkasra tekeredik, akkor persze a légutakat is elzárhatja, mondja Boback, a gyors halált azonban nem ez okozza, hanem az erek elzáródása. A keringési rendszer működésének felfüggesztése pedig sokkal hatásosabb gyilkolási módszert jelent a megfojtásnál. Korábban ugyanezen kutatócsoport tagjai igazoltákazt is, hogy a kígyók képesek érzékelni áldozatuk szívverését, és csak akkor engednek szorításukból, ha annak szíve teljesen leállt.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward