A Kaliforniai Egyetem kutatói létrehoztak egy újfajta, nanodrótokból álló akkumulátor-alapanyagot, amely több százezerszer újratölthető anélkül, hogy jelentősen romlana a kapacitása. Ha a fejlesztésből valóságos, piacra kerülő akkuk lesznek, azoknak köszönhetően a jelenlegi többszörösére növekedhet a laptopok, a telefonok, az elektromos autók és az űreszközök élettartama.

A kutatók egy ideje már próbálkoznak a nanodrótok akkumulátorokban való használatával, mivel az emberi hajnál ezerszer vékonyabb, jól vezető drótok nagy felületet biztosítanak az töltéstárolásra. Az eddigiek során azonban problémát okozott, hogy a nanodrótok nagyon törékenyek, nehezen bírják a töltéssel és merítéssel járó térfogatváltozásokat, így nem bírnak ki túl sok töltési ciklust károsodás nélkül. 2013-ban egy kutatócsoport lítiumion-akkut hozott létre szilícium-nanodrótok felhasználásával, és bár a rendszer háromszor annyi energia tárolására volt alkalmas, mint egy ugyanekkora, hagyományos akkumulátor, a nanodrótokból álló anód mindössze 200 töltési ciklust bírt ki.

A kaliforniai csapat tagjai azonban most talán végre megoldást találtak erre a gondra: arany nanodrótjaikat mangán-dioxiddal vonták be, majd az egészet egy, a plexiüveghez hasonló összetételű gélből álló elektrolitba merítették. Ez a kombináció a vártnál is jobban működött, hiszen Mya Le Thai, a kutatás vezetője a tesztelektródát három hónap alatt összesen 200 ezerszer töltötte fel majd merítette le, és ez idő alatt nem romlottak a rendszer mutatói.

Bevonat nélkül az elektróda 5000–7000 töltési ciklus után gyakorlatilag használhatatlanná vált volna, így az új megoldás valóban drámai javulást eredményezett. A szakértők úgy sejtik, hogy a bevonat rugalmasabbá tette a nanodrótok anyagát, és ennek köszönhető, hogy azok nem kezdtek el töredezni a töltés és merítés nyomán.