Nagyon ősiek lehetnek a Szaturnusz gyűrűi

A Cassini űrszonda adatai alapján az is elképzelhető, hogy az előzőleg rendkívül fiatal képződményeknek tartott gyűrűk valójában a bolygóval együtt keletkeztek.

Nagyon ősiek lehetnek a Szaturnusz gyűrűi

A Szaturnusz gyűrűrendszere, a Naprendszer egyik leggyönyörűbb látványossága a bolygó formálódásával nagyjából egy időben, több mint 4 milliárd évvel ezelőtt keletkezhetett egy új kutatás eredményei szerint. A Cassini által gyűjtött adatokon alapuló kutatás segíthet eldönteni azt a régóta tartó vitát, hogy a gyűrűk ősi eredetűek, vagy viszonylag újak, és alig pár száz millió éve keletkeztek.

A NASA Cassini űrszondája azt mérte meg, hogy a Szaturnusz rendszerén kívülről érkező por milyen ütemben szennyezi a gyűrűket. Kiderült, hogy ez az ütem negyvenszer lassabb, mint korábban vélték, ami el is hárítja az egyik feltételezett akadályt a gyűrűk ősi voltát propagáló elmélet helytállósága elől. A korábbi szennyezési ütemmel számolva ugyanis a bolygóval egy időben keletkezett gyűrűknek jóval szennyezettebbnek, a sötét porszemcséktől elmosódottabbaknak kellene lenniük, mint amilyenek valójában.

Az alacsony szennyezési ütem tehát azt jelenti, hogy a gyűrűk legalább háromszor, de akár tízszer is idősebbek lehetnek eddig feltételezett koruknál, mondja Larry Esposito, a Coloradói Egyetem bolygókutatója.

A Cassini 2004 óta tartózkodik a Szaturnusz rendszerében, de a beérkező kozmikus porszemcséket detektáló műszernek csak mostanra sikerült elegendő mennyiségű adatot összegyűjtenie a következtetések levonásához. A projektet vezető Sascha Kemp és kollégái hét év alatt összesen 140 olyan porszemet azonosítottak, amelyek röppályájuk alapján a Szaturnusz rendszerén kívülről érkeztek, és elég nagyok a gyűrűk szennyezéséhez.

A Naprendszer belső vidékein ennél jóval intenzívebb a poráramlás, ezért is gondolták eredetileg a szakértők, hogy a Szaturnusz környékén is hasonló a helyzet. A Cassini adatai azonban azt mutatják, hogy a gázóriás szomszédsága sokkal kevésbé poros a Földénél, és az észlelt, távolról érkező porszemek mindegyike a Kuiper-övből, a Neptunusz pályáján túl található kisbolygóövből származik.

A Janus (fent) és a Rhea (lent) a gyűrűk mögött

A szennyezés lassú üteme – ahogy már említettük − azt is jelenti, hogy a gyűrűk jóval idősebbek lehetnek a véltnél. Egyesek azonban továbbra is úgy vélik, hogy a gyűrűrendszer fiatal keletkezésű, és az óriásbolygó gravitációja által széttépett holdakból keletkezett. Biztos választ vélhetően még hosszú ideig nem fogunk kapni, hiszen rengeteg az ismeretlen tényező. Nem tudjuk például, hogy a korai Naprendszerben milyen mértékű volt a por jelenléte a Szaturnusz körül, illetve az is elképzelhető, hogy a gyűrűk anyaga egy egyelőre ismeretlen körforgási folyamat során időről-időre újrarendeződik, és ennek eredményeként tűnnek olyan fiatalnak, mondja Esposito.

A Cassini küldetésének folytatása egyelőre csak szeptemberig biztosított, a továbbiakra szóló költségvetési tervezet ugyanis még nem került elfogadásra. A projekten dolgozó kutatók mindenesetre úgy tervezik, hogy az eredeti menetrendnek megfelelően 2017-ig működtetik az űrszondát. A Cassini az utolsó évben különböző hurkokat leírva bejárja majd magukat a gyűrűket is, illetve leméri a gyűrűrendszer pontos tömegét, mielőtt belezuhanna a Szaturnusz légkörébe.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward