Nagyon hasonlít egymásra a kutya és az ember agya

Az MTA-ELTE Összehasonlító Etológia Kutatócsoportjának tagjai kutyák és emberek különböző hanghatások által kiváltott agyi reakcióit vetették össze.

Nagyon hasonlít egymásra a kutya és az ember agya

A kutyák és az emberek agya nagyon hasonlóan reagál a különféle hanghatásokra, például az ugatásra vagy a nevetésre, derül ki az MTA-ELTE Összehasonlító Etológia Kutatócsoportjának legfrissebb tanulmányából. Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy az agy hangokat feldolgozó része az evolúció során csak egyetlen egyszer, legalább 100 millió évvel ezelőtt fejlődött ki.

Andics Attila és kollégái 11 kutyát tanítottak be arra, hogy nyugodtan feküdjenek a funkcionális MR-vizsgálat alatt, miközben közel 200 különböző, emberi, illetve kutyáktól származó hangot játszottak le nekik. A műszer rögzítette az állatok agyának aktivitását. A kísérletet végül 22 emberi alannyal is elvégezték, majd összehasonlították az eredményeket.

A projekt egyik különlegessége, hogy az állatok végig ébren voltak a tesztek alatt, ami jelentősen javítja a vizsgálatok pontosságát. A hasonló kutatások során gyakran benyugtatózzák az állatokat, ami rontja a kutyák reakcióit, így megbízhatatlan eredményeket szül. Kellően hatásos tréningezéssel viszont elérhető, hogy az állatok nyugton maradjanak, így hiteles adatokhoz lehet jutni. Andics és társai az elsők, akik emberek és kutyák viselkedését hasonlították össze egyazon kísérlet keretein belül.

A tesztek során mind a kutyákban, mind az emberi alanyokban ugyanazon agyi régiók mutattak aktivitást a hangok hallatán. Ahogy az várható volt, a négylábúak intenzívebben reagáltak saját fajtársaik hangjára, ahogy az emberek is az emberi hangokra. „A kutyák és az emberek nagyon hasonló társas környezetben mozognak” – mondja Andics Attila. „Az eredmények alapján pedig úgy tűnik, hogy a társas környezetre vonatkozó információk feldolgozása is nagyon hasonló agyi mechanizmusok révén történik.” Az eredmény arra is magyarázatot nyújthat, hogy miért értik meg egymást olyan könnyen a kutyák és az emberek.

A magyar kutatócsoport tagjai szerint a tesztek eredménye sokat elárul azzal kapcsolatban is, hogyan zajlott a hangfeldolgozó régió evolúciója az agyban. A kutyák és az emberek utolsó közös őse nagyjából 100 millió évvel ezelőtt élt, és minden bizonnyal már rendelkezett a hangok értelmezéséhez szükséges agyi központtal.

Clive Wynne, az Arizonai Állami Egyetem kutatója szerint azonban egy alternatív magyarázat is elképzelhető. Az agy rendkívül plasztikus szerv, így könnyen lehet, hogy a kutyák agya jelentős átalakulásokon ment át az emberrel és az emberi hangokkal való folyamatos együttélés következtében. A szakértő szerint az eredmények nem feltétlenül az evolúciós folyamatok következményei, egyszerűen csak hasonló agyi területek látnak el hasonló feladatokat a két faj tagjainak agyában.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward