A szakértők egy bostoni konferencián prezentálták eredményeiket, amelyek tükrében úgy tűnik, hogy a Tejútrendszeren belül kifejezetten nagy arányban vannak óriási mennyiségű vizet hordozó, a Földnél nagyobb exobolygók. Ez pedig jelentősen befolyásolhatja a Földön kívüli életet vagy életre alkalmas bolygókat keresők munkáját.
A szakértők az elmúlt negyedszázad alatt több mint 4000 exobolygót és exobolygó-jelöltet azonosítottak. A vizsgálatok alapján ezen planéták között a Földhöz hasonló méretű égitesteknél két népes kategória állapítható meg: nagyszámú bolygó van, amely átlagosan másfélszeres földátmérővel rendelkezik, és szintén sok olyan planéta van, amelynek átmérője nagyjából 2,5-szöröse saját bolygónkénak.
Az említett kutatócsoport ezen planéták belső szerkezetét modellezte az űrtávcsövek által szállított tömeg- és méretadatok alapján. Ezen modell alapján pedig úgy tűnik, hogy a 1,5-szörös földátmérőjű bolygók többnyire saját planétánkhoz hasonló kőzetbolygók, amelyek tetemes mennyiségű, de a teljes tömeghez képest alacsony arányú vízmennyiséget hordoznak. A Földön található összes víz például csak a bolygó tömegének 0,02 százalékát teszi ki.
A másik csoport, a 2,5-szörös földátmérőjű égitestek viszont egy másik, viszonylag új kategóriába esnek. Ezek igazi vízivilágok, amelyek víztartalma az 50 százalékot is elérheti. Ezek az égitestek pedig egyáltalán nem úgy néznek ki, mint a tipikus kőzetbolygók. Felszíni hőmérsékletük 200–500 ºC körüli, légkörükben a vízgőz dominál, alatta pedig egy folyékony, forró vízréteg helyezkedik el. Mélyebbre hatolva a víz a nyomás hatására jéggé szilárdul, és ez alatt foglal helyet a szilárd mag.
Az adatok szerint az ismert, Földnél nagyobb exobolygók 35 százaléka több vizet tartalmazhat, mint saját planétánk. Ezek az égitestek vélhetően a gázóriásokhoz hasonlóan formálódtak, ezen túl azonban egyelőre nagyon keveset tudunk róluk. Mivel többnyire a Földnél nem sokkal nagyobb égitestekről van szó, igazából az új generációs űrtávcsövek, a működését nemrég megkezdő TESS és a remélhetőleg egyszer az űrbe is eljutó James Webb fognak tudni részleteket kideríteni róluk.
Az azonban biztos, hogy ha ezeken a bolygókon kialakult az élet, az alapvetően másfajta, mint a földi létformák. A szakértők elmélete szerint az ilyen planétákon az életre legalkalmasabb régiót a felszínhez közeli légrétegek jelenthetik, ahol a nyomás és a hőmérséklet is barátságosabb, mint a felszínen.
