2611 - iPon Black Friday - All-in

Az utóbbi években a halhatatlanság, de legalábbis az élettartam tetemes meghosszabbítása újra és újra komolyan napirendre kerül, főleg mióta több nagy techcég is beszállt az ezirányú kutatások támogatásába. A várható élettartam persze évszázadok óta nő az egyre magasabb színvonalú egészségi ellátásnak, a kielégítőbb táplálkozásnak és a kevésbé veszélyes életmódnak köszönhetően, ugyanakkor nagy kérdés, hogy van-e valamiféle biológiai maximuma annak, amit ki lehet hozni az emberi testből, ami az élve töltött éveket illeti.

Egy friss kutatás szerint igen, a Duke öregedéskutató központjának kutatói és más intézményekben dolgozó kollégáik vizsgálataik alapján úgy látják, hogy az emberi testnek jól meghatározható „szavatossága” van, és ezt akkor sem lehet túllépni, ha nem leszünk rákosak, szívbetegek, és nem üt el a busz. Testünkben ugyanis megvan a határa annak, hogy meddig képes egyensúlyban tartani azt a rengeteg strukturális és metabolikus rendszert, és ez a kapacitásunk az életkor előrehaladtával egyre csökken. Még ha a körülményekhez képest stresszmentes életet élünk is, ezek a rendszerek valahol 120–150 életév között annyira szétesnek, hogy nem tudják fenntartani az életet, állítják a szakértők.

Heather Whitson (Duke), Timothy Pyrkov (egy szingapúri cég, a Gero kutatója) és munkatársaik nagy létszámú amerikai, brit és orosz vizsgálatok alapján tárták fel azt a háttérben zajló öregedési folyamatot, amely akkor is érinti az embert, ha egészséges és kiegyensúlyozott körülmények között él. A vizsgált populációkban két tényező alapján mérték az egészség stabilitásának alakulását: a vérsejtek és a naponta megtett lépések számából következtettek arra, hogy korcsoportonként hogyan alakul a szervezet állapota.

Galéria megnyitása

Mindkét adat nagyon hasonló változásokat mutatott. Ahogy az életkor növekszik, a legegészségesebb emberekben is csökken a szervezet azon képessége, amely lehetővé teszi az új vérsejtek termelését, illetve a járás egyre instabilabbá válik, ami csökkent lépésszámhoz vezet. A teljes, halálhoz vezető leépülés a vizsgálatokból jelezhető trendek alapján 120–150 éves kor között következik be. (A legnagyobb kort megélt ismert korú ember, a francia Jeanne Calment 1997-ben 122 évesen hunyt el.)

A vizsgálatok több más, már részben ismert tényt is megerősítettek. A test az életkor növekedésével egyre nehézkesebben reagál a külső hatásokra, rosszabbul alkalmazkodik, ami problémákhoz vezet. Ez jól látszik például a vérnyomás ingadozásában, amelyet az egészségügyben régóta fontos indikátornak tartanak. A kutatók ugyanakkor nem véletlenül nem ezt, hanem egy alapvetően távolinak tűnő jelzőszámot, a lépésszámot választották vizsgálatuk tárgyául a vér összetételének monitorozása mellett.

A napi lépésszámot más, de az egészség szempontjából szintén fontos tényezők befolyásolják, így a két adat átfogóbb képet ad a test állapotáról, mint a csak érrendszeri információk adnának. Ennek fényében pedig különösen érdekes, hogy a vérsejtek és a lépések száma nagyon hasonló változásokat mutat az életkorral, ugyanolyan ütemű a hanyatlást jelezve előre, ami valóban azt sugallja, hogy az öregedésnek van egy természetes, a betegségektől és balesetektől független lefolyása.

Az új kutatásban érdekes, hogy 35–40 éves kor körül egy fontos fordulópont következik be az adatokban. Ahogy a szakértők írják, bizonyára nem véletlen, hogy az élsportolók többsége is ekkortájt fejezi be versenykarrierjét. Úgy tűnik, hogy ebben az életkorban valami fontos fordulat történik élettani szinten, amit viszont még nem nagyon értünk.

A friss információk alapján tehát nem tűnik valószínűnek, hogy az emberi test alapos átalakítása nélkül tetemesen hosszabb ideig éljünk (bár a kutatás következtetéseinek egy része egyelőre tisztán elméleti). Arra viszont mindenképpen lehet esély, hogy optimalizáljuk az egészségesen töltött időt, elvégre az emberek túlnyomó többsége egyelőre meg sem közelíti, hogy valóban megérje az elméletileg lehetséges élettartamot.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

25 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
koti02
koti02
2021. jún. 7. 9:59
#8

Simán lehetséges ennek többszöröse is, hiszen a tudomány nagy léptékben fejlődik. Új szerveket növeszthetünk lombikban, a rák gyógyítása helyett kicseréljük a rossz szerveket, illetve mesterséges szervekkel is helyettesíthetjük őket. Cyberpunk jövő felé haladunk, a kiborg létforma hétköznapivá válhat pár évtizeden belül. Az ember ragaszkodik az életéhez, nem azért adjuk át a helyünket az utódoknak mert szeretnénk, hanem mert nincs más választásunk. Megöregszünk, megbetegedünk, rászorolunk a támogatásukra, de ha a technológia lehetővé teszi hogy ezt elkerüljük, élni is fogunk vele.

Ha egy öregembernek azt mondanák hogy kaphat új testet, hogy új életet kezdhet egy egész élet tapasztalatával/bölcsességével, hogy kvázi újra fiatal lehet, hát biztos hogy nem utasítaná el. Még akkor sem ha ez azzal járna hogy a világ túlnépesedik és az életszínvonal csökken. Minden megtakarítását ebbe rakná bele, hogy vegyen egy új szívet, tüdőt, májat, lábakat, karokat, szemet, akármit, és nem az unokái tanulmányait fizetné... Önzők vagyunk, ilyennek alkotott a természet. Az önzetlenség, a jóság, a felelősségvállalás sokszor csak kényszer, nem választás. A tudomány viszont választást fog kínálni, és igen izgalmas belegondolni hogy ez milyen szinten fogja átformálni a társadalmakat.

BiroAndras
BiroAndras
2021. jún. 8. 10:23

@koti02

Most is korlátlan pénzt költhetsz az életed meghosszabbítására, csak nem olyan hatékony. Mégis azért a többség nem ezt teszi. Persze többen lennének, ha nem csak pár évet lehetne nyerni, hanem évtizedeket plusz fiatalságot. Viszont akkor meg dolgozni is tudnának, és abból segítenék az unokáikat.

És szerencsére az életszínvonal nem hogy csökkenne, de pont hogy nőni fog. Ugyanis az idősek ellátása rengeteg pénzbe kerül, viszont dolgozni már nem tudnak, viszont ha megfiatalodnak, akkor újra munkaképesek lesznek. Vagyis a lakosság sokkal nagyobb aránya fog dolgozni, és sokkal kisebb aránya fog folyamatos drága orvosi ellátást igényelni. Ez óriási lökést fog adni a gazdaságnak. Főleg, hogy ma a fejlett világban a népesség elöregedése nagyon súlyos probléma, és csak egyre rosszabb lesz, ahogy a gyerekek száma drasztikusan csökken évtizedek óta. Lehet, hogy pont ez a technológia fogja megmenteni a civilizációt az összeomlástól.

Amúgy az oktatásnak nem szabadna drágának lennie. Szerencsére a fejlett világban nem is az, Amerikát kivéve. Az államnak is megéri, mert az oktatásba fektettett pénz sokszorosan megtérül.

Mark29
Mark29
2021. jún. 3. 12:35
#7

Mire 70 éves korunkban nyugdijba megyünk nem is kell komolyabb betegség hogy ennek a felét se érjük meg, föleg ugy hogy az orvosok ránézésre döntik el mi a gond , na meg persze hogy kevesebb legyen a dolguk.

blood85
blood85
2021. jún. 3. 7:30
#6

Az aktív életvitelszerű tevékeny időszak produktív *illetve nem vagy valakinek terhére önellátás időszakot kitolni termeszet ellenes ki ne szeretne elni 150 évig is ha van módja de a tarsadalmunk nem engedi a népet a legtöbb rendszer minimum kozeleben tartja vagy kicsivel jobban konkrétan vilag szinten kellene szoftvert cserélni h az időskor ne nyomorult legyen betegséget inkább hagyjuk a népirtásos covid menedzsmentel az élen szerintem bele kellene nyugodni hegylakó a mozikban van.

pdx006
pdx006
2021. jún. 3. 4:41
#5

Jó vicc, 150 év. 60-on felül már jönnek a problémák. Különben meg lehetne választani, sokáig tartó élet, vagy ne szülessen több gyerek. Így is felzabál mindent a mostani emberiség mint a botsáskák. Nem lehet látni olyan erdős területet aminek a fele ne lenne már kiírtva. Egy fa pedig annyi idő alatt pótolható, ahány éves volt, és ezek a számok nem 50 alatt kezdődnek. A hegységek világos zöld vagy barna, mert kibaszták az összes fát. Nem lesz itt hamarosan olyan jó világ hogy érdemes legyen megérni akár a 40-et is. Azért teremtették a feljebbvalók az embert, hogy bebizonyítsák hogy mégiscsak a legtöbb ész a legkevesebb.

Bihus
Bihus
2021. jún. 4. 11:36

@BiroAndras 3. az emberek talán többsége azért még családban gondolkodik, ők hogy néznek tükörbe, milyen világot hagynak az utódjukra? Szerintem ezen egyáltalán nem gondolkodnak. Legalábbis én még nem vettem észre, hogy csak a gyermektelen emberek xarnának bele a környezetvédelembe.

Samanoske
Samanoske
2021. jún. 2. 18:13
#4

Álomban és pizsamában. "egyre magasabb színvonalú egészségi ellátás,csak nem itthon.

arn
arn
2021. jún. 2. 17:05
#3

Fontos lenne kiemelni, hogy jo kondicioban van csak ertelme a hosszu eletnek, viragcserepkent nem sok. Az agyban parnak kozt nem letezik, vagy vmi keringesi problema vagy rak viszi el az idos embereket nagyreszt. Aki ennel vmi egzotikusabb halalosnak bizonyulo betegsege van, az mar ritka.

SipiJani
SipiJani
2021. jún. 2. 15:37
#2

Ez elég elkeserítő. Én mindent megteszek az egészséges életért, tápkieg, időszakosböjt, sportolás, de ezzel a 150 éves limittel lehet nem élem meg, hogy legyenek normál áron VGA-k.

Busterftw
Busterftw
2021. jún. 2. 19:59

@SipiJani Egy evig osszerakod a tapkieg osszeget es veszel egy vga-t.

Sadenal
Sadenal
2021. jún. 2. 15:08
#1

Kur*ára sokat ér, hogy elvergődhetek akár 120-ig is, ha 70 körül a kognitív képességeim elkezdenek elindulnia lefelé a lejtőn. 90 körül meg konkrétan agyhalott már az emberek fele. Akkor meg minek elvergődni 100-ig, könyörgöm?
Kutatnák inkább azt, hogy a hosszú korral egyetemben az agy frissességét hogyan lehetne fenntartani, tuningolni.

BiroAndras
BiroAndras
2021. jún. 7. 10:33

@Bihus

  1. Sok faszságot ír a média, én csak a tényekkel foglalkozom. Tény, hogy a világ legjobb AI szakemberei dolgoznak a Teslánál. Tény, hogy az ő módszerük elméletileg működhet.  És tény, hogy az 8.2-es béta nagyon jól működik a gyakorlatban is. Csillió videó van róla, meg lehet nézni. És hamarosan jön a 9.0, ami óriási ugrás lesz. Meglátjuk majd a gyakorlatban, de ha csak fele annyira jó, mint mondják, akkor év végéig elérhetik az átlagos emberi sofőr szintjét.

  2. Igen, 90% az esélye, hogy az én életemben megoldják az öregedést. Elméletben már tudjuk hogyan kell, és az állatkísérletek is bíztatók, innen nem tarthat túl sokáig. 10 év, 20 maximum. Persze kiderülhet, hogy valamiért mégse működik, de nem valószínű. Plusz figyelembe kell venni a technika fejlődését más területeken is, különös tekintettel a genetikára. Sőt, szerintem nem csak ez lesz lehetséges még az én életemben, hanem az emberi agy teljes digitalizálása is. Ezt nehéz megjósolni, tudjuk, hogy mire van szükség, és tudjuk milyen gyorsan fejlődnek a releváns technológiák. A kérdés elsősorban filozófiai. Az biztos, hogy képesek leszünk egy pontos másolatot készíteni az agyról, és azt működtetni, viszont azt nem tudjuk, hogy a tudattal mi történik. Ezt a kérdést majd még ki kell bogozni.

Vissza az oldal tetejére