Nagy teherbírású falmászó robotok készülnek a Stanfordon

A piciny robotok úgy mozognak, mint az araszolólepkék hernyói, talpuk a gekkóét imitálja, és saját testtömegük több mint százszorosát is képesek magukkal húzni.

Nagy teherbírású falmászó robotok készülnek a Stanfordon

A mellékelt videón látható apró robotok saját testtömegük több mint százszorosát képesek magukkal húzni. A Stanford kutatói által kifejlesztettszerkezetek titka a lábukban rejlik, amelyet a gekkók talpbőrének mikrostruktúráit imitáló anyag borít. A kiválóan tapadó felület piciny, rugalmas oszlopocskákból áll össze, amelyek meghajolnak, ha nagyobb nyomás nehezedik rájuk, így megnövekszik a láb fallal (vagy más alappal) érintkező felülete, fokozva a tapadás hatékonyságát. Ha aztán a robot a másik lábára helyezi a terhelést, a mikrostruktúrák kiegyenesednek, az érintkező felület nagysága lecsökken, így a láb könnyen leválasztható a falról, és odébb helyezhető.

A robotok mozgástechnikáját szintén a természetből kölcsönözték a szakértők. Ahogy a felvételeken is látható, az apró szerkezetek az araszolólepkék hernyóihoz hasonló módszerrel haladnak előre, vagyis amíg egyik lábuk megtartja a robotra akasztott terhet, a másik előrébb csúszik, majd ez veszi át a rögzített végtag szerepét, lehetővé téve a másik testfél elmozdítását.

Mindezen megoldásoknak eredményeként a kis robotok elképesztő teherbírásúak lettek. Egyetlen 9 grammos robot például több mint egy kilogrammos terhet is képes magával egy függőleges falon felvontatni. Az egyik felvételen a robotocskák egyike ilyen például a Stanford első robotikus gekkóját, a StickyBotot hízza maga után, amely nagyjából egy kilót nyom.

A kis robotok miniatürizált változatát is elkészítették a fejlesztők. Ezek mindössze 20 milligrammot nyomnak, és összerakásukhoz mikroszkópra volt szükség, de 500 milligramm vontatására is képesek, vagyis aprócska méretük dacára el tudnak mozdítani a helyéről egy gémkapcsot. A robotflotta leginkább figyelemre méltó tagja azonban kétségkívül a μTug nevű, elsősorban vízszintes talajra fejlesztett verzió, amely 12 grammos, és saját tömegének 2000-szeresét is képes maga után húzni. „Ez nagyjából olyan, mintha mindannyian egy-egy kék bálnát vonszolnánk magunk után” – mondja David Christensen, a fejlesztők egyike.

A jövőben a hasonló rendszerű robotok a szakértők reményei szerint nagy segítséget jelenthetnek a gyárakban és az építkezéseken a nagy terhek mozgatása során. Szintén hasznosak lehetnek veszélyhelyzetekben, hiszen felküldhetők például egy égő épület falán egy kötéllétrával együtt, menekülési útvonalat biztosítva a fent rekedt emberek számára. Ehhez persze először azt kell tesztelni, hogy a tapadó lábak nagyobb önsúly és felület esetén is olyan hatékonyan működnek-e, mint a kis robotok esetében.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward