A napokban átadott két kék színű szerelvény Észak-Németországban, Cuxhaven, Bremerhaven, Bremervörde és Buxtehude között közlekedik szeptember 17-től, egy 100 kilométeres szakaszon váltva le a korábban itt járó dízelvonatokat. A Franciaországban gyártott Coradia iLint szerelvények üzembe állása a szövetségi kormány és a gyártó közötti együttműködés első lépése a tömegközlekedés teljes átalakítására, mondták az illetékesek.

Az új vonatok éghajlatbarát alternatívát jelentenek a hagyományos dízelszerelvényekhez képest, különösen a nem villamosított szakaszokon, mondta el Bernd Althusmann, Alsó-Szászország közlekedésügyi minisztere. „Az üzemanyagcella-technológia működésének napi közlekedésben való sikeres demonstrálásával új irányba tereljük a vonatközlekedést, amely a jövőben túlnyomóan éghajlatbarát és káros anyag kibocsátástól mentes lesz” – folytatta a tartományi miniszter.

A váltásra egyébként annál is inkább szükség van, mert az alsó-szászországi vonatközlekedés jelentős részét bonyolító 120 dízelvonat a következő 30 évben mindenképp cserére szorul, és az újfajta szerelvények fenntartható és praktikus megoldást jelenthetnek a járműpark megújítására is.

Galéria megnyitása

A most üzembe állított, évente mintegy 6 millió utast kiszolgáló vonatokat hidrogéngázzal töltik fel, amelyből aztán oxigén hozzáadásával termel energiát a jármű. A töltőhelyet az egyik vonatállomáson állították fel, és a szerelvények egy töltéssel 1000 kilométert tudnak megtenni, ami bőven elegendő egy napi közlekedésük fedezésére. A vonatok végsebessége 140 km/óra. A többletenergiát lítium-ion akkukban tárolják el a járművek, amelyek kizárólag vizet bocsátanak ki működésük során, így üvegházhatású vagy környezetszennyező anyagokat egyáltalán nem bocsátanak a levegőbe.

Az Alstom 2021-re további 14 vonatot tervez eladni a németeknek, de számos más ország, köztük az Egyesült Királyság, Hollandia, Dánia, Norvégia, Olaszország, Kanada és Franciaország is komolyan érdeklődik a zöldebb megoldások iránt a vasúti közlekedésben is. A franciák 2022-re tervezik üzembe állítani az első hasonló vonatot.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

25 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
Törölt felhasználó
Törölt felhasználó
2018. szept. 19. 7:25
#3

Érdekes látni hogy eltűntek a mozdonyok az utóbbi évtizedekben.

tomchee
tomchee
2018. szept. 20. 1:40

Akartam én is írni, hogy a MÁV "B" terve ki merül annyiban, hogy "Értesítjük kedves utasainkat, hogy ***** előreláthatólag 810 percet késik. Kérjük Szíves türelmüket, és megértésüket..."

Nem is magyarországon élek, évente csak 1 vagy 2 szer megyek haza, de mág én belém is úgy belém ivódott.... x"D

Bihus
Bihus
2018. szept. 18. 16:43
#2

Én meg azt nem értem, hogy ez minek vonatok esetén, ahol tökéletesen adott, hogy a sínek mentén felsővezetékeket létesítsenek, és így villannyal menjen az egész, a hidrogénes bohóckodás nélkül.

fofoka
fofoka
2018. szept. 25. 20:59

Biztos olcsó lenne.. Bár nem tudom az atom meghajtás mennyiben katasztrófa kompatibilis. Egy jó kis frontális ütközés, vagy kisiklás 160-nál, és nem 200 ember lesz oda, hanem egy fél város. Atomot mindenhova!

Tyrel
Tyrel
2018. szept. 18. 14:45
#1

Bár szerintem határozottan a hidrogénhajtásé a jövő (és nem az akkumulátoroké), azt már régóta nem értem, hogy ezek télen hogy fognak működni?

Amerre mennek folyik belőlük a víz, ami ott rögtön rá is fagy a pályára vagy az útra... aztán hogyan tovább, visznek magukkal sót is, vagy mi?...

fofoka
fofoka
2018. szept. 25. 21:04

Csak hát az a helyzet, hogy a megújulók által termelt energia egy jó része elvész, mert mondjuk rendesen fújt a szél, vagy sütött a nap, de a hálózat éppen nem tudta felvenni. Ekkor jön jól a vízbontás. Kísérleti project volt már rá pár éve, nem tudom most hol tart.

Vissza az oldal tetejére