MŰANYAGEVŐ ENZIMEKET KERESGÉLNEK A SZUPERSZÁMÍTÓGÉPEK

Az emberiség évente több mint 300 millió tonna műanyagot termel, amelynek jelentős része rövid időn belül a kukában, majd a szemétlerakókban és az óceánokban végzi.
Jools _
Jools _
2018. jún. 28. 16:00
Műanyagevő enzimeket keresgélnek a szuperszámítógépek

Mivel a műanyagok többsége nagyon tartós, ez a hulladék akár évezredekig is szennyezheti a környezetet, ha nem találunk megoldást lebontására. Ezzel próbálkozik most egy nemzetközi kutatócsoport, amelynek tagjai szuperszámítógépek segítségével igyekeznek olyan enzimeket találni, amelyek képesek lebontani a polietilén-tereftalátot, vagyis a PET-et, az egyik legelterjedtebb műanyagot.

Lee Woodcock és kollégái egy 2016-ban felfedezett baktériumra alapozták munkájukat, amelyről kiderült, hogy PET-tel táplálkozik. A műanyag lebontását PETáz nevű enzimekkel végzi, amelynek működését röntgenkrisztallográfiával tanulmányozták a szakértők. A munka során számítógéppel modellezték, hogyan kötődik az enzim a PET-hez, és kísérletileg igazolták, hogy az valóban képes például egy üdítősflakon lebontására.

A következő szakaszban a kutatók a PETázok rokonait, a kutinázokat kezdték vizsgálni, amelyek a növényi sejtfal egyik vízzáró anyagát, a kutint bontják. A szakértők a rokon enzimek tanulmányozásával a PETázok evolúcióját akarták megérteni, és miközben szuperszámítógépek segítségével igyekeztek részletesen visszakövetni a fejlődési lépéseket, véletlenül javítottak a PETázok hatékonyságán. Amikor egy kicsit „kutinázszerűbbé” tették az enzimet, az a szimulációk alapján még hatékonyabban kezdte bontani a műanyagokat.

A munka során kulcsszerep jutott a nagyteljesítményű számítógépeknek, amelyek révén pontosan modellezni lehetett, milyen nagyobb és kisebb szerkezeti változások következnek be az enzim különböző mutációi után, és ezek hogyan befolyásolják funkcionalitást, például a szubsztrát megkötésének képességét, mondja Woodcock.

Az eredmények alapján a kutatók lassan kezdik megérteni, hogyan jöttek létre ezek az enzimek. Az eredet és a működés megfejtése pedig segíthet más hasonló, műanyagbontásra szintén alkalmas enzimek megtalálásában vagy megtervezésében. A szakértők például nagyon kíváncsiak arra, hogy lehet-e olyan enzimet létrehozni (vagy találni), amely magasabb hőmérsékleten is működik, ami mellet gyorsítható lehetne, és ipari méretekben is megvalósíthatóvá válhatna a PET bontása.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

18 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
dreesh
dreesh
2018. jún. 29. 13:47
#2

[OFF]
Nem tudom, direkt nem látható-e mostantól a címlapon, mikor készült a cikk, de így még átláthatatlanabb lett az egész oldal.
Az eddigi archívum funkció hiányzik, hogy egy adott nap összes hírét egyben meg lehet nézni, nem kell külön keresgélni. Ezt át lehetett eddig hidalni a címlapon gyorsan megnézve, mikori a cikk, és folytatni, ahol legutóbbi látogatásnál abbahagyta az ember.
Jools cikkei miatt érdemes idejárni, de ezek a változtatások elveszik az ember kedvét az olvasástól :(

Ha lehet, kérném állítsátok vissza ezt a funkciót.
Köszönöm

fofoka
fofoka
2018. jún. 28. 20:53
#1

Na nem mintha a PET-et nem lehetne újrahasznosítani.. Persze kényelmesebb eldobni és enzimeket gyártani, ami szintén eladható, mint rábírni az embereket arra, hogy kukába dobják és utána foglalkozni az újrahasznosítással.

Renhoek
Renhoek
2018. júl. 2. 19:31

András, hagyd... nincs értelme :D

Egyetlen egy dolgot kell csak tőle kérdezni... Vajon hány milliárd tonna aszteroida, üstökös és egyéb apró törmelék zuhan bele a Napba? Ehhez képest a Föld műanyagkészlete lepkefingként pukkanna el.

...Na de miről beszélünk? A legnagyobb ostobaság lenne a szemetet az űrbe lőni, mikor hasznos terhet is küldhetnénk fel. A szemét Napba lövésének költségeivel egy egész űrkolóniát építhetnénk meg. Gondolkozni is felesleges ilyeneken.

Vissza az oldal tetejére