A pécsi szakértők az MTA oldalán közzétett cikkükben foglalják össze a vonatkozó tudnivalókat, amelynek legfontosabb eleme, hogy bár az influenza elleni védőoltás nem véd a SARS-CoV-2 ellen, a kevesebb influenzás eset jelentősen csökkentheti az egészségügyi ellátás terhelését.
Az influenzamegbetegedések tünetei nagyrészt átfednek a SARS-CoV-2 tüneteivel, így a diagnosztikai ellátásra hatalmas pluszteher várhat az elkövetkező hónapok során. A szezonális influenzavírus egyes években képes a lakosság akár 20%-át is megfertőzni, és évente átlagosan 650 ezer ember haláláért felelős világszerte, amiből az európai régióra 70 ezer haláleset jut.
Bár virológiai szempontból két különböző víruscsalád tagjáról beszélünk, funkcionális szempontból számos hasonlóságot lehet megemlíteni, melyek a védekezést bizonyos mértékig egy síkra helyezik. Mindkét vírus cseppfertőzéssel, közeli kontaktus és kontaminált felületek révén terjed. Így a jól ismert légúti higiénés szabályok (maszkviselés, távolságtartás, kézhigiénia) mindkét megbetegedés ellen alkalmas járványügyi intézkedések.
Az influenzaszezon a bolygó déli és északi féltekén elcsúszva jelentkezik, az évszakokat követve, így az Egyenlítőtől délre augusztusban ért hivatalosan véget. Érdekes adatokat találni az ottani esetek kapcsán, a teljes régióra igaz, hogy a COVID-19-megbetegedés miatt bevezetett intézkedések nagyságrendekkel kevesebb influenzás megbetegedést eredményeztek. Ugyanakkor nem tudni, hogy az északi féltekén mi várható a jelenlegi megváltozott járványügyi stratégiák mentén, írják a szerzők.
A járványtan egyik alapvető mérőszáma a reprodukciós ráta (R0), amely nagyon leegyszerűsítve a kórokozók terjedési potenciálját jelöli. Ez indikálja a járványok növekedési ütemét, illetve 1 alatti vagy 1-es értéknél a járvány zsugorodását, stagnálását jelenti. A COVID-19 esetében ez az érték 2 és 2,5 közé tehető, míg a szezonális influenza esetében jóval alacsonyabb érték körüli. (Közvetlen összehasonlítást nehéz végezni, hiszen az R0 változása minden esetben számos tényezőhöz kötött, és teljesen más jellegű járványokról beszélünk.)
Bár a tünetek nagyrészt átfednek, a súlyos esetek arányában már markánsabb különbség figyelhető meg, hangsúlyozzák a szakértők. A COVID-19 esetében a fertőzések 80%-a enyhe vagy tünetmentes, míg 15% súlyos és kórházi ellátást igényelt, további 5% pedig gépi lélegeztetésre szorul. Ez nagyságrendekkel nagyobb érték, mint a szezonális influenza esetében, korcsoportszintű eloszlás tekintetében pedig a kórházi bekerülés aránya a munkaképes korosztályt is nagyobb arányban érinti a COVID-19 esetében jelenleg.
A legsúlyosabb különbség a halálozási ráta vonatkozásában figyelhető meg. Bár a Covid-19-megbetegedések tényleges halálozási mutatója a ránk váró időszak alatt vár pontos megismerésre, és rendkívüli mértékben eltérő lehet térben és időben, a rendelkezésre álló adatok és a tudomány ismeretei szerint is legalább tízszerese a szezonális influenzáénak.
A legfontosabb gyakorlati különbséget pedig az jelenti, hogy míg az influenza esetén rendelkezésre állnak jól működő megelőzési (vakcina) és terápiás (antivirális szerek) lehetőségek, a Covid-19 esetében jelenleg egyik sincs
– írják a kutatók.
A déli influenzaszezon, ahogy már szóba került, a COVID-19 kapcsán bevezetett intézkedéseknek köszönhetően, az influenzafigyelő rendszerek fennállása óta egyedi módon gyakorlatilag elmaradt. Így a tudomány számára továbbra is kérdéses, hogy az új koronavírus és az influenza együttes cirkulációja esetén mi várható járványtani szempontból és a megbetegedések szintjén. Az elmaradás elsőre jó hírnek tűnhet, ám a lazább járványkezelés hatására egyelőre megjósolhatatlan, hogy a mi régiónkban mi várható.
A kimaradt influenzaszezon ráadásul több szempontból is hátránnyal járhat, hangsúlyozzák a kutatók. Egyrészt magában rejti annak kockázatát, hogy az alacsony arányban cirkuláló influenzatörzsek közül az evolúciósan sikeresebbekre nagyobb szelekciós nyomás hárul, így a problémásabb törzsek kerülhetnek túlsúlyba. Gyakorlati probléma pedig, hogy az influenzavakcinák összetételét a leggyakrabban megfigyelt törzsek alapján határozzák meg évről évre egy világméretű és rendkívül összetett figyelőrendszernek hála. Az alacsony mértékű cirkuláció miatt erre vonatkozóan ezúttal jóval kevésbé megbízható információk állnak rendelkezésünkre a várható szezon esetében.
Az influenzaoltás hatása a COVID-19 betegség lefolyásában a tudomány számára még alapos megismerésre vár. Brazíliában ugyanakkor már készül egy több mint 90 ezer embert magába foglaló tanulmány, amely tudományos bírálaton még nem esett át, de az adatok biztatóak. A vizsgált populáción belül a halálozási arány csökkenését figyelték meg olyan COVID-19-betegek körében, akik influenzaoltáson estek át.
Ennek hátterét egyelőre nem ismerjük, így semmiképp sem jelenthető ki, hogy az influenzaoltás védelmet nyújt az új koronavírus ellen, de valamely nem specifikus immunrendszeri kapacitásnöveléssel segíthette a betegség kimenetelét. Ennél biztatóbb, hogy sem Brazíliában, sem más országban nem ismerünk összeférhetetlenségre utaló eseteket, ami meggátolná az influenzaoltás alkalmazását a COVID-19-pandémia idején.
A számos ismeretlen tényezőtől függetlenül, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a világ vezető szakmai szervezeteinek ajánlása szerint is minden eddiginél fontosabb az influenzaoltást beadatni a jelenlegi helyzetben. (Hazánkban az oltóanyag várhatóan október folyamán válik elérhetővé. Részletesebb információk itt várhatók.) Tény, hogy az influenzavakcina nem hatásos a Covid-19 ellen, de az egészségügyi ellátás és a diagnosztikai hálózat tehermentesítése most a fő szempont.
A vakcinázás mellett pedig nagyon fontos a járványügyi intézkedések betartása: a maszkviselés, a távolságtartás és a rendszeres, szabályos, alapos kézmosás és kézfertőtlenítés is, zárják soraikat a kutatók.
