Mikrogravitációban megfordulhat a véráramlás

A közel súlytalan állapot sok szempontból is furcsa hatással lehet a testre, és mint kiderült, ez alól a vérkeringés sem kivétel.

Mikrogravitációban megfordulhat a véráramlás

A Nemzetközi Űrállomás nevű nagy kísérlet egyik fontos célja annak tanulmányozása, hogy az emberi test mennyire alkalmas arra, hogy hosszabb időszakokat az űrben vagy a földitől nagyon eltérő, alacsony gravitációs környezetben töltsön. Az utóbbi évek során számos érdekesség derült ki a mikrogravitáció egészségügyi következményeivel kapcsolatban, amelyeket mind nagyon fontos lesz tekintetbe venni, ha valaha is hosszabb mélyűri küldetésre indítunk embereket.

Ezen ismeretek nemrégiben újabb információval egészültek ki, ugyanis két vizsgált űrhajós esetében is megfigyelték, hogy a szinte súlytalan környezetben átmenetileg megfordult a véráramlás testükben. Az is kiderült, hogy két asztronauta szervezetében kisebb vérrögök is kialakultak, amelyek rossz helyre, a tüdőbe vagy az agyba eljutva, és ott elakadva akár halált is okozhattak volna. Szerencsére azonban eddig mindenki sértetlenül megúszta.

A véráramlás iránya a két űrhajósnál a belső nyaki vénában fordult meg, amely fejből kivezető nagy vénák egyike. Ez a páros ér döntően akkor működik, ha fekvő állapotban vagyunk, falai ugyanis összeroskadnak, amikor felállunk, hogy ne hagyja el hirtelen túl sok vér az agyat. A vénás vér ilyenkor más útvonalakon, vékonyabb ereken távozik, amelyek nagyobb szabályozottságot tesznek lehetővé.

Földi körülmények között olyan esetekben figyeltek meg visszaáramlást a bal belső nyaki vénában, amikor az ér lejjebb eső szakaszán valami (például egy növekedő mellkasi tumor) elzárta a vér útját. Karina Marshall-Goebel, a texasi KBR kutatója arra volt kíváncsi, hogy ebben az érzékeny helyen lévő érben az űrben is jelentkezik-e hasonló hatás. Ezért társaival ultrahangvizsgálatokat és más méréseket végeztek 11 asztronaután (2 nőn és 9 férfin), mielőtt azok elindultak volna az űrállomásra. A mérések egy részét aztán az űrhajósok a fedélzeten töltött 50. és 150. napon megismételték.

Ahogy már említettük, két asztronauta kapcsán is kiderült, hogy a véráramlás valóban megfordult a vénában. Marshall-Goebel teóriája szerint ennek oka az lehet, hogy az alacsony gravitációban a szervek jobban mozognak a mellkasban, és így hajlamosak összenyomni az ér alsó szakaszát. Másik öt űrhajósban a vénában gyakorlatilag állt a vér, és egyikük kapcsán az is kiderült, hogy egy vérrög gátolja a véráramlást. A későbbi vizsgálatok során aztán kiderült, hogy egy másik, a Földre időközben visszatért űrhajósban is kialakult egy hasonló vérrög.

A szakértők szerint a felfedezés több szempontból is megfontolásra ad okot, például ennek fényében Marshall-Goebel  elmondása szerint újra kell értékelni, hogy a női űrhajósok szedjenek-e fogamzásgátlót az űrben, hogy szüneteltessék ciklusukat, minthogy ezek a gyógyszerek növelik a vérrögök kialakulásának kockázatát.

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap