Az adatoknak köszönhetően pedig a szakértők minden eddiginél részletesebb képet tudtak alkotni arról, hogy mi zajlik az Antarktisz látszatra relatíve homogén felszíne alatt. Helyenként 4 kilométer vastag jégrétegével, és –60 °C-ig csökkenő hőmérsékletével a déli-sarki kontinens a Föld legbarátságtalanabb területei közé tartozik. Arról nem is beszélve, hogy mivel az élhető területektől elég távol található, mindenféle tudományos kutatás kivitelezése komoly nehézségekbe ütközik.
A jég és a hideg miatt a Föld mélyének antarktiszi vizsgálata különösen problematikus, bár általánosságban a Föld egészére igaz, hogy bolygónk szerkezetével kapcsolatban a közvetlen vizsgálatokkal szó szerint csak a felszínt kapargatjuk. Szerencsére azonban léteznek olyan közvetett módszerek, amelyekkel távolról, például az űrből vizsgálható mindaz, amit helyben lehetetlen lenne tanulmányozni.
Az Antarktisz kérge és az alatta lévő felső köpeny vizsgálata esetében ez a GOCE gravitációs adatai és szeizmológiai modellek alapján valósult meg, amelyek révén a szakértők példátlanul részletes bepillantást nyertek a jég alatt húzódó litoszféra felépítésébe. Az információk fényében többek közt olyan kérdésekre tudtak választ adni a kutatók, mint hogy az Antarktisz alatt hol milyen mélységben található a kéreg és a köpeny közti átmeneti zóna. Ez a határ ugyanis a jelek szerint nagyon változatos alakul a durván 14 millió négyzetkilométeres területen.
A kutatók magyarázata szerint az Antarktisz nyugati része alatt a viszonylag vékony, mindössze 25 kilométeres a kéreg, a köpeny pedig már 100 kilométeres mélységben is folyékony tulajdonságokat mutat. A kontinens keleti fele viszont egy régi kéregpajzs, amely meglehetősen vastag, és a köpeny még 200 kilométer mélyen is szilárd.
A szakértők a köpeny kéreg alatti hőmérsékletében is jelentős eltéréseket találtak az Antarktisz alatt, ezek a varianciák pedig a kéregmozgásokon túl a jég viselkedését, olvadását vagy megmaradását, illetve a jégmezők mozgását is befolyásolhatják. A kéreggel és a szilárd köpennyel kapcsolatos vizsgálatok továbbá azért is fontosak, mert ezen részek vastagsága komolyan befolyásolja, hogy a jégveszteség után, amikor lekerült róla a nagy teher, mennyire emelkedik meg a szilárd felszín.
A kutatócsoport látványos videót is készített az antarktiszi litoszféra új modelljéről.
