Mi folyik a Marson?

Valami a jelek szerint szinte biztosan, azt azonban, hogy valóban víz okozza-e az egyenlítői térségben nyaranta megjelenő időszakos sávokat, helyszíni vizsgálatok nélkül nagyon nehéz lesz igazolni.

Mi folyik a Marson?

2011-ben a Marsot tanulmányozó kutatók felfedezték, hogy a nyári hónapokban sötét sávok jelennek meg a vörös bolygó egyenlítőjének környékén, amelyek aztán az idő hidegebbre fordultával ismét eltűnnek. A szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy elképzelhető, hogy időszakos vízfolyásokról van szó. A régiót azóta még alaposabb vizsgálatoknak vetették alá a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) segítségével, elsődlegesen olyan ásványok után kutatva a megjelenő sávok környékén, amelyek folyékony víz jelenlétében szoktak előfordulni.

A Lujendra Ojha és James Wray vezette kutatócsoport tehát folyamatában kezdte tanulmányozni a lejtőkön feltűnő vonalak (RSL, recurring slope lineae) változását. A vonalakról kiderült, hogy ezek sekély, árokszerű képződmények, amelyek fala és aljzata a nyári hónapokban sötétebbé válik, pontosan úgy, mintha nedvesedne. A sötétedés fokozatosan halad egyre lejjebb a lejtőn lefelé futó árkokban, vagyis tényleg úgy viselkedik, mintha víz, vagy legalábbis valamiféle folyadék lenne jelen.

Ojha az MRO szonda HiRISE nevű műszerével készült felvételek alapján megállapította, hogy a vizsgált 200 egyenlítői helyszín közül mindössze 13 területen figyelhető meg a sötét sávok időszakos felbukkanása. Ez jóval alacsonyabb szám, mint amit előzetesen feltételeztek a kutatók, és előre jelzi, hogy ha van is folyó víz a Mars felszínén, abból semmiképp sem lehet sok.

A 13 megerősített helyszín közelebbi vizsgálatát a CRISM nevű spektrométerrel folytatták, amely alkalmas a felszín ásványtani elemzésére. Víz és sók jelenlétét sajnos nem sikerült kimutatni, érdekes dolgokat figyeltek meg viszont, ami a vastartalmú ásványokat illeti. Ezek jelen voltak a sekély árkokban, ugyanakkor jelentősen kevesebb volt belőlük ezeken a helyszíneken, mint azokban a régiókban, ahol nyaranta nem bukkannak fel a sötét sávok. Ami még érdekesebb, a nyári hónapokban a sávok megjelenésével a vasat tartalmazó ásványok mennyisége is kimutathatóan növekedni kezd. Valami tehát szinte bizonyosan folydogál ezekben az árkokban, és úgy tűnik, hogy nagy vastartalommal bír.

A vizsgálatok során az is kiderült, hogy a sávok nem minden évben ugyanott bukkannak fel. Az előző nyáron elsötétedő árkok a következő évben teljesen „szárazak” maradhatnak, hogy helyettük egy teljesen más, addig semmi aktivitást nem mutató terület kezdjen sávokat növeszteni. A sávok kutatása tehát igazi macska-egér harc: a szakértők igyekeznek időben fülön csípni a hol itt, hol ott felbukkanó sötét részeket, és folyamatában megfigyelni azok növekedését, annak reményében, hogy kellő mennyiségű adat összegyűjtése révén talán kideríthetik, mi is okozza ezeket.

A felszínen folyó víz kétségkívül logikus és egyszerű magyarázattal szolgálna a rejtélyre, ugyanakkor tényleges jelenlétét a jelenleg rendelkezésre álló eszközökkel nagyon nehéz lesz kimutatni. A melléklet gif az egyik időszakos sávokat felvonultató területet mutatja be téltől a marsi nyár végéig. (Itt egy másik hasonló összeállítás is megtekinthető.)

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward