Metánoázis a Titán trópusain

Jelenlegi ismereteink szerint a Naprendszerben mindössze három égitest felszínén találhatók tavak: a Földön, az Ión és a Szaturnusz Titán nevű holdján.

Metánoázis a Titán trópusain

Jelenlegi ismereteink szerint a Naprendszerben mindössze három égitest felszínén találhatók tavak, azaz huzamosabb ideig folyékony halmazállapotban lévő anyagtömegek: a Földön, a Jupiter Io nevű kísérőjén (olvadt kéntavak) és a Szaturnusz Titán nevű holdján. A Titán esetében ez a folyadék metán, amely a földi óceánoknál sekélyebb és kisebb tavakat alkot a sarki régiókban. Jelentős mennyiségű metán található a hold sűrű légkörében is, így gyaníthatóan a földi vízhez hasonlóan a metán is körforgást végez. Az egyenlítői régiók a Titánon homokdűnékkel tarkított, csapadékmentes területek, melyek szárazabbak bolygónk legszárazabb sivatagánál is, legalábbis eddig ezt hittük.

A Cassini űrszonda 2004‒2008 között készült felvételeinek elemzése közben Caitlin A. Griffith és kollégái öt lehetséges „trópusi” tavat azonosítottak a hold felszínén. A Titán felszínének feltérképezése a vastag és sűrű légkör miatt nagy nehézségekbe ütközik. A légkör a legtöbb hullámhosszal szemben átjárhatatlannak bizonyul, szemben a Földdel, amelynek felszíne számos különböző hullámhosszú sugárzással „letapogatható” a világűrből. A Titán felszínét az elektromágneses spektrum infravörös tartományába eső hullámok, valamint a rádióhullámok érik el. A Cassini-Huygens űrszonda elemzései alapján az átlátszatlanság hátterében a légköri metán és egyéb szénhidrogének állnak, amelyek bolygónkon a közlekedés nyomán kialakuló szmog alkotóelemei közé tartoznak.

A Cassini első radarvizsgálatai óta tudjuk, hogy az 50. szélességi kör fölött nagy felszíni folyadéktömegek találhatók a Titánon, amelyekről az biztos volt, hogy nem vízből állnak, mivel a felszín hőmérséklete átlagosan -179°C körül van. A trópusi régiók azonban az első vizsgálatok alapján teljesen száraznak tűntek, és ezt az atmoszferikus modellek is megerősítették, amelyek alapján a kialakuló metánfelhőket az uralkodó széljárás kivétel nélkül elhajtja az egyenlítő közeléből.

A Cassini infravörös érzékelői a visszavert fény intenzitásának és a beeső napfény fluxusának arányát vizsgálták három különböző hullámhosszon, amelyek bizonyítottan „átlátnak” a légkörön. Ha ez az arány magas, az erősen visszaverő felszíni felületre utal, ha a szám alacsony, akkor a beeső fény jelentős része elnyelődik. Mindhárom hullámhossz esetében ugyanazon a területen rajzolódott ki egy sötét folt a Titán felszínén, amely a beeső fény nagy részét elnyelte. Az eredmények a szimulációk alapján összecsengenek azzal, amelyek egy két méter mélységű metántó nyomán jelentkeznének, így a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a 60 kilométer hosszú és 40 kilométer széles folt valóban egy tavat rejt. A 2 méteres mélység egyébként konzisztens a Titánon található tavak mélységével, amelyek sokkal sekélyebbek és kisebbek a Föld óceánjainál. A kutatók négy másik lehetséges tójelöltet is azonosítottak, azonban ezek alaposabb elemzésére nem volt elegendő adat. A tudósok szerint ennek az az oka, hogy nagyon sekély, alig 10 centiméter mély „pocsolyákról” lehet szó.

A mélyebb metántó a Cassini négy éves vizsgálódás során folyamatosan „látható” volt a Titán felszínén, így biztosan nem időszakos jelenségről van szó. Mivel az egyenlítői területeken nincs csapadék, valamilyen felszín alatti metánforrás táplálhatja, hasonlóan a földi sivatagok oázisaihoz. Ez a lehetőség magyarázattal szolgálna a légköri metán utánpótlásának problémájára is, mivel ez utóbbi a napfény hatására folyamatosan más szénhidrogénekké alakul, a metán mennyisége mégis állandónak tűnik a légkörben. Ha a felszín alól folyamatos utánpótlást kapna a légkör is, akkor ez megoldaná a rejtélyt.

 

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward