Mesterséges heggyel csinálnának esőt Dubaj környékén

A nagyszabású terv a világ egyik legszárazabb országa, az Egyesült Arab Emírségek vízhiányán segíthetne.

Mesterséges heggyel csinálnának esőt Dubaj környékén

A közel 830 méter magas Burdzs Kalifa a világ legmagasabb építménye, azonban rövidesen eltörpülhet az Egyesült Arab Emírségek legújabb megaprojektje mellett. Az Arab-félszigeten fekvő ország vezetői ugyanis az Egyesült Államok Nemzeti Atmoszférakutató Központjának segítségével azt fontolgatják, hogy egy hegyet építenek a csapadékmennyiség megnövelése érdekében. A tervek még csak kezdeti stádiumban vannak, de idén nyáron már megszülethetnek az első eredmények azzal kapcsolatban, hogy milyen magasnak és milyen meredeknek kellene lennie a magaslatnak ahhoz, hogy érdemi változást hozzon az ország időjárásába.

Bár a mesterséges hegy felépítése kétségkívül rendkívül ambiciózus vállalkozásnak tűnik, nem ez az első alkalom és nem is ez az első ország, ahol felmerül egy ilyen struktúra létrehozásának lehetősége. 2009-ben felvetődött, hogy Berlin területén egy 1000 méter magas hegyet építenek egy vadrezervátum számára, egy holland csoport pedig sportolási és rekreációs célokra vágott volna bele 2011-ben egy 2 kilométeres csúcs megépítésébe. Bár végül egyik terv sem vált valósággá, technikailag mindkét projekt munkatársai megvalósíthatónak ítélték a hegyépítést.

Az Egyesült Arab Emírségek a világ 10 legszárazabb országa közé tartozik, így jelen esetben a hegyet nem állatoknak vagy síelőknek szánnák, hanem megépítésével és némi felhőmagvasítással a felhő- és csapadékképződés elősegítése lenne a cél. A régióban akkora hiány van a vízből, hogy a tervezők nagyon elszántak. Az ország területén a lakosság számának növekedése miatt egyre több vízre lenne szükség, az évi csapadékmennyiség azonban az éghajlatváltozás eredményként csak csökken, jelenleg átlagosan 75 milliméter körül alakul. A vízhiány ellen jelenleg sok energiát felemésztő, gyakran környezetszennyező sótalanító üzemekkel harcolnak a helyiek.

Az utóbbi években egyre gyakrabban esik szó a Föld éghajlatába aktívan beavatkozó, a globális klímaváltozás hatásait mérséklő bolygómérnöki projektekről. Ennek oka elsősorban az, hogy a emberi tevékenység eredményeként jelentkező felmelegedés elérte azt mértéket, amely mellett már az üvegházhatású anyagok kibocsátásnak radikális csökkentésével sem lehetséges megfordítani a folyamatot, és megakadályozni a nagyobb katasztrófák kibontakozását.

A tengeri falak megvédhetik partvidékeket a magasodó dagálytól, tükröződő takarókkal és festékekkel lassítható lehet a jégsapkák olvadása, és a felső légkör apró részecskékkel való megszórása segíthet a hőmérséklet emelkedésének mérséklésében. Ezen projektek egyike sem megoldás az éghajlatváltozásra, de gyorssegélyt jelenthet amíg sikerül kidolgozni a hosszú távú stratégiákat. Minden ilyen mértékű beavatkozásnak megvan ugyanakkor a maga kockázata és nem kívánt mellékhatása.

Ez alól a hegyépítés sem kivétel, hiszen az a víz, amely a mesterséges hegy által megváltoztatott légáramlási mintázatok miatt annak környékén esik le, máshonnan jó eséllyel hiányozni fog. Márpedig az Arab-félszigeten, a Közel-Keleten és Afrika keleti részén nem az Egyesült Arab Emirátusok az egyetlen, amely vízhiánnyal küzd. A felhőzet átformálása így minden bizonnyal másutt is érezteti hatását, amely nem feltétlenül lesz pozitív, így újabb konfliktusok forrása lehet amúgy is meglehetősen instabil régióban.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward