Megtalálták Stonehenge kékköveinek származási helyét

A kékkövek jelentős része egy Stonehenge-től 225 kilométerre fekvő külszíni fejtésből származik. Ennek tudatában egyre rejtélyesebbnek tűnik, hogyan szállíthatták az építők a megalit építmény helyére az alapanyagot.

Megtalálták Stonehenge kékköveinek származási helyét

Azonosították azt a külszíni fejtést, ahonnan Stonehenge különleges kékkövei származnak. Mint kiderült, a helyszín alig 3 kilométerre található attól a helytől, amelyet nagyjából egy évszázada a kövek származási helyének javasoltak. A sziklák eredetének ismeretében pontosabb kép alakítható ki azzal kapcsolatban is, hogyan kerültek a tömbök a megalit építmény jelenlegi helyére.

Az angliai Wiltshire a régészeti leletek tanúsága szerint legalább 10 500 éve lakott. Stonehenge első szikláit 5000 éve emelték a régió lakói, majd a következő egy évezredben újabb és újabb részekkel bővült az építmény. A végső struktúra magját óriási, 30 tonnás homokkövek, illetve kisebb kékkövek adják, amelyek vágáskor vagy nedvesedés hatására előbukkanó jellegzetes árnyalatukról kapták a nevüket. A megalit építmény pontos funkcióját a mai napig nem ismerjük, bár számos elmélet napvilágot látott azzal kapcsolatban, hogy mire is használhatták elődeink.

Azon kevés dolog egyike, amiben hosszú ideig egyetértettek Stonehenge kutatói, a kövek eredete volt. 1923-ban Herbert H. Thomas geológus a Carn Meini nevű nyugat-walesi külszíni fejtést jelölte meg a dolerites kékkövek származási helyeként. Az volt a véleménye, hogy a többi kékkő pedig az ehhez közeli Carn Alw fejtésből származhat. A két helyszín alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy Stonehenge építői valahogy lejuttatták a dombokról a köveket, majd vízi úton szállították el az építkezés helyszínére.

Pár évvel ezelőtt azonban a kékkövek alaposabb vizsgálata során kiderült, hogy azok egy része máshonnan, egy Craig Rhos y felin nevű helyről származik, amelynek a fekvése viszont közel sem olyan kedvező szállítási szempontból, mint a már említett fejtéseké. Erről a lelőhelyről az építőknek egy darabon hegynek felfele is szállítani kellett volna a köveket, mielőtt elérték volna a legközelebbi folyót. (Mindez persze csak abban az esetben probléma, ha valóban emberi közreműködéssel kerültek Stonehenge mai helyére a kövek, nem pedig a legutóbbi, 12 ezer éve végződő jégkorszakban gleccserek hátán, ahogy egy alternatív elmélet feltételezi.)

A Walesi Nemzeti Múzeum kutatói a kérdés tisztázása érdekében még egyszer megvizsgálták azon dolerites kékkövek összetételét, amelyeket Thomas Carn Meini-i eredetűnek tartott. Normális esetben az olvadt magmából formálódó kőzetek keletkezésekor egyes ásványok kívül maradnak a kristályosodó részeken, mások pedig beleépülnek ebbe. A kívül maradó ásványok remekül használhatók a kőzet eredetének azonosítására, az eddigi kutatások során azonban csak ezek egy részét vizsgálták meg.

Az új projekt kutatói egyrészt a kristályos részeket is górcső alá vették, másrészt alaposabban megvizsgálták a nem kristályos struktúrákat. Az eredmények alapján a dolerites kékkövek legalább 55 százaléka egyetlen lelőhelyről, a Carn Goedog nevű fejtésről származik, amely pár kilométerre Carn Meinitől északra található, Stonehenge-től pedig 225 kilométerre fekszik. Az új lelőhely fekvését nézve viszont még érthetetlenebb, hogyan juttathatták el az építők a köveket a legközelebbi folyóhoz.

A régészek azt remélik, hogy a most azonosított fejtés környékén vizsgálódva talán ráakadhatnak néhány olyan leletre, amely magyarázattal szolgálhatnak a rejtélyre, de legalábbis információkat árulhatnak el a Stonehenge épülésének idején a régióban élő lakosság technikai fejlettségére vonatkozólag. „Ha legalább annyit sikerülne igazolni, hogy a köveket a neolitikum idején a fejtés környékén munkálták meg az emberek, máris megcáfolhatnánk a gleccseres elméletet” – magyarázza Richard Bevins, a tanulmány egyik szerzője.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward