Megtalálták bolygórendszerünk eddigi legtávolabbi tagját

Az égitest 103 csillagászati egységnyire, az Oort-felhőben tartózkodik, egyelőre azonban nem tudni, hogy állandó tagja-e a Naprendszer legkülső tartományának.

Megtalálták bolygórendszerünk eddigi legtávolabbi tagját

Egy minden eddiginél távolabbi égitestet azonosítottaka szakértők a Naprendszerben. A jeges világ pillanatnyilag 103-szor távolabb van a Naptól, mint a Föld, és hat csillagászati egységgel messzebb van, mint az eddigi legtávolabb felfedezett objektum, az Eris nevű törpebolygó (ezt 97 csillagászati egységnyire pillantották meg). Az égitest felfedezéséről november 10-én, az Amerikai Csillagászati Társaság bolygókutató részlegének éves ülésén számolt be Scott Sheppard, a Carnegie Intézet csillagásza.

A rendkívül távoli objektum jelenleg kívül esik a Kuiper-övön, az Eris és a Pluto hazáján, és a szakértők azt remélik, hogy az Oort-felhő részét képezi. Egyelőre azonban nem zárható ki, hogy más kisbolygókhoz hasonlóan elnyújtott pályán kering, és Nap körüli útja során sokkal közelebb kerül központi csillagunkhoz, mint jelenlegi pozíciója sugallja. Ha mégsem ez a helyzet, az még érdekesebbé teheti az égitestet, hiszen az Oort-felhő objektumainak túlnyomó része gyakorlatilag formálódása óta változatlan pályán kering, így ezek tanulmányozása révén sok dolog kiderülhet a Naprendszer keletkezésével kapcsolatban.

A Naprendszert gömb alakban körülölelő Oort-felhőből mostanáig mindössze két égitestet ismertünk, és ezek is az üstököszóna belső, korong alakú részében találhatók. Az egyik a Sedna, a másik pedig a 2012 VP113 katalógusjelű, nem hivatalosan Biden néven emlegetett objektum. A Sedna sosem kerül közelebb a Naphoz 76 csillagászati egységnél, a Biden pedig 80 csillagászati egységnél éri el napközelpontját. Ha az újonnan azonosított égitest (V774104) sem kerül közelebb központi csillagunkhoz mostani távolságánál, az Oort-felhő harmadik ismert tagjává léphet elő.

Ha viszont pályája során átlépi a Kuiper-öv nagyjából 50 csillagászati egységnél húzódó külső határát, sokkal kevésbé illusztris társaságba sorolódik. Ebben az esetben azon Kuiper-objektumok közé tartozik, amelyek pályája a Neptunusz gravitációs hatása miatt vált szokatlanul elnyújtottá. Ezek sem érdektelen égitestek persze, de a Naprendszer kialakulásának szempontjából sokkal izgalmasabbak azok az objektumok, amelyek annyira messzire keringenek, hogy sosem zavarták meg mozgásukat az óriásbolygók, mondja Sheppard. Az Oort-felhőben ugyanis rendszerünk születésének körülményei konzerválódtak, teszi hozzá a szakértő.

Sheppard és kollégája, Chadwick Trujillo a hawaii Subaru távcsővel fedezték fel az égitestet. Az objektum átmérője vélhetően jóval nagyobb 500 kilométernél, jelenleg 800 kilométerre becsülik. A kutatók rövidesen más távcsövekkel is megvizsgálják az égitestet, majd egy év elteltével újabb méréseket végeznek, hogy az elmozdulás alapján felvázolják pályáját, amiből már vélhetően ki fog derülni, hogy valóban az Oort-felhő egy állandó tagjáról van-e szó, vagy egy messzire kalandozott Kuiper-objektumról.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward