Ennek a hihetetlen regenerációs képességnek titkát az elmúlt évtizedek során sokan kutatták, és úgy tűnik, hogy egy kutatócsoportnak végre sikerült azonosítani azokat a sejteket és azt a fehérjét, amelyek ezt lehetővé teszik. A vizsgálatok szerint a laposféreg szuperképessége egy pluripotens őssejttípuson, a neoblasztokon alapul. Ezek a sejtek az embrionális fejlődés során a test bármely sejtjévé alakulhatnak, ahogy azonban a szervezet bonyolódik, egyre specializáltabbá válnak, és a legtöbb állatfajban a születés idejére egyetlenegy sem marad belőlük.
A Planaria férgekben azonban felnőtt korban is jelen vannak ezek az őssejtek. Ezt egy ideje már tudják a szakértők, ahogy azt is, hogy ha egy Planaria fejét levágjuk, a test rövidesen növeszt egy új fejet. Azt azonban senki sem tudta, hogy ez hogyan zajlik. Alejandro Sánchez Alvarado és társai azonban most először kapcsolatot állapítottak meg a neoblasztok és a magas szintű regeneráció között.
A felnőtt laposférgekben a neoblasztok több változata is előfordul, így a kutatók elsőként azt vizsgálták, hogy a génaktivitás alapján mely őssejtek zárhatók ki a regenerációs „gyanúsítottak” köréből, mivel elkötelezettség jeleit mutatják, például úgy tűnik, hogy rövidesen izomsejt lesz belőlük. Ilyen módon egy alcsoport kivételével minden neoblasztot sikerült kizárniuk.
A fennmaradt sejteket, az Nb2-kategória tagjait zöld fluoreszcens fehérjékkel címkézték fel, hogy követni tudják, ezek hol helyezkednek el a testen belül, és mit tesznek, ha az állat megsérül. Ahogy az várható volt, amikor a kutatók megvágták a férget, a seb területén az Nb2-sejtek gyorsan osztódni kezdtek, és begyógyították a sérülést. Egy másik kísérlet során pedig halálos dózisú sugárzástól is képesek voltak megmenteni az állatot.
Érdekes módon az a fehérje, amely a kérdéses őssejtek felszínén kifejeződik, egyes emberi sejteken is megtalálható, ami a szakértők szerint azt sugallja, hogy saját testünk is hordoz rejtett tartalékokat, ami a regenerációt illeti.
