Meglepően száraz a Ryugu nevű aszteroida

A Hayabusa–2 űrszonda által vizsgált égitest annyira kevés vizet tartalmaz, hogy lehetséges, újra kell gondolni a föld víz eredetéről szóló elméleteket.

Meglepően száraz a Ryugu nevű aszteroida

A japán űrszonda 2018 júniusában érkezett a kisbolygóhoz, és azóta egyrészt az űrből vizsgálja azt, másrészt több landolóegységet is lerakott már a felszínre, nemrégiben pedig mintát vett a Ryugu anyagából, amit a küldetés végén vissza fog juttatni a Földre. (Rövidesen pedig egy újabb mintagyűjtés következik, amely során az űreszköz mélyebb lyukat robbant a felszínbe, és ennek kirepülő anyagából gyűjt be valamennyit.) 

A szonda nemrégiben újabb adatokat sugárzott haza az asztroidáról, amelyek közül a legmeglepőbb, hogy a Ryugu rendkívül száraz. A vizsgálatok alapján a Ryugu egy nagyobb égitestből szakadt ki nagyjából 100 millió évvel ezelőtt. Ez az anyaégitest kezdetben vízjeget és szerves molekulákat is tartalmazott, a Ryugu keletkezésének idejére azonban kiszáradt. Hogy ennek mi lehetett az oka, azzal kapcsolatban egyelőre csak találgatnak a kutatók, de az egyik lehetséges magyarázat, hogy nagyobb objektumot annyira felehevítették a belsejében található radioaktív anyagok, hogy a víz java elpárolgott anyagából. Egy másik lehetőség, hogy a víz sorozatos becsapódások nyomán tűnt el. Ezt a teóriát megerősítheti, hogy a Ryugu teljes felszínét méretes sziklák és kráterek borítják.

Galéria megnyitása

A víz, pontosabban a hidratált ásványok hiánya azért meglepő a Ryugu kapcsán, mert a szakértők jelentős része úgy gondolja, hogy a földi víz aszteroidabecsapódások nyomán érkezett bolygónkra annak formálódását követően. Az új adatok fényében ezek a teóriák meginoghatnak, ugyanakkor a Ryugu összetételének tanulmányozása számos újdonságot feltárhat a Naprendszer korai összetételével kapcsolatban. Ami a japán szakértők szerint saját rendszerünkön történetén túl fontos információ lehet olyan szempontból is, hogy a mostanra megismert rengeteg más naprendszer közül melyek lehetnek alkalmasak az életre.

Az új adatokból egyúttal az is kiderült, hogy a Ryugu alakja azt sugallja, hogy egykor kétszer olyan gyorsan forgott, mint most. És azt is feltárták a kutatók, hogy nagyon kis mennyiségben azért akadnak hidratált ásványok az égitest felszínén, de sokkal-sokkal kevesebb van ezekből, mint az OSIRIS-REx szonda által vizsgált, nagyon hasonló alakú és korú Bennun, ami még meglepőbbé teszi Ryugu szárazságát.

Galéria megnyitása
A Ryugu (balra) és a Bennu (jobbra)

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward