Az emberi érzékszervek többsége nem számít különösebben kiemelkedőnek, ha az élővilág más tagjainak érzékeléséhez hasonlítjuk. Nem vagyunk képesek harminc kilométerről megérezni az élelem illatát, ahogy a barna medve teszi, nem olyan jó a hallásunk, mint a viaszmolynak, amely 300 ezer hertzig képes érzékelni a hangokat, és nem látjuk meg több kilométerről a réten szökdécselő nyulat, ahogy a fehérfejű rétisas.

Egy nemrégiben publikált tanulmány alapján azonban egy dologban nagyon is kiemelkedő az emberiség: tapintásunk rendkívül érzékeny, olyannyira az, hogy akár 13 nanométeres egyenetlenségeket is képesek vagyunk észlelni. A kutatást végző svéd kutatócsoport bekötött szemű önkéntesekkel kísérletezett. A résztvevőknek 18 különböző mintázatú felületet kellett kettesével összehasonlítaniuk minden lehetséges kombinációban, majd százalékosan megadni, hogy menyire hasonlít egymásra a két kitapintott anyag. A 100 százalékos egyezés azt jelentette, hogy a felületek tökéletesen egyformák, a nulla százalék pedig hogy teljesen eltérnek egymástól.

Maguk a felületek nagyon egyszerűen lettek kialakítva: az egyes anyagok más-más amplitúdójú (magasságú) és hullámhosszú (térközű) kiemelkedéseket tartalmaztak. A „rücskök” magassága 7 nanométer és 4,5 mikrométer között változott, egymástól való távolságuk pedig 270 nanométer és 90 mikrométer között volt. A 18 felület között két olyan is akadt, amelyeket tökéletesen simára alakítottak a kutatók.

A résztvevők észlelési határa a 13 nanométeres amplitúdó és a 760 nanométeres hullámhossz környékére helyeződött, vagyis az ilyen mintázatú felületeket még éppen képesek voltak megkülönböztetni a teljesen sima felülettől. A szakértők elmondása szerint ez azért is lenyűgöző, mert mindez az ujjbegyeket borító barázdák segítségével történik, amelyek viszont méretüket tekintve a szubmilliméteres tartományba esnek, vagyis gigantikusak az általuk észlelni képes struktúrák nagyságához képest.

Az emberi ujjak bőrében miniatűr mechanoreceptorok rejtőznek, amelyek közül egyesek a felületek egyenetlenségeire, mások az érintett felület mozgásaira, vibrációira érzékenyek. A mostani kutatás eredményei azonban azt sugallják, hogy ez a rendszer jóval nagyobb precizitású és jelentősen összetettebb, mint a szakértők eddig gondolták.