A február tehát különösen sűrűnek ígérkezik, ami a marskutatást illeti. De kezdjük az elején: az Emirátusok Amal (Remény) nevű szondája kedden pályára állt a Mars körül. A sikeres megérkezés fontos lépést jelent a közel-keleti ország űrprogramjában, hiszen ez mostanáig nem sok mindenkinek sikerült, főleg ha az önálló állami próbálkozásokat nézzük. Az Amal elsősorban a marsi időjárást fogja vizsgálni, illetve olyan fontos tudományos és technológiai újításokat tesztel, amelyek nagy lökést adhatnak az Emirátusok űriparának.
A több mint fél tonnás, majdnem három méter átmérőjű szonda tavaly júliusban indult útjára. A sikeres keddi pályára állás a küldetés legnehezebb része volt, hiszen ennek során a 120 ezer km/órás utazási sebességet 18 ezer km/óra alá kellett lassítani. A szonda önállóan hajtotta végre a 27 perces manővert, amely során mind a hat hajtóművével fékezett. A műveletet rendkívül pontosan kellett időzíteni, hiszen ilyenkor a legkisebb hiba is katasztrofális lehet, és ahhoz vezethet, hogy a szonda egyszerűen elzúg a Mars mellett, vagy belép annak légkörébe, ahol megsemmisül.
A fékezőmanőver során a szonda olyan nyomásnak és erőhatásoknak volt kitéve, mint előtte soha, erősítették meg az irányítók is, de úgy tűnik, bírta a strapát. A következő lépés a tudományos mérésekhez szükséges pálya elérése, majd a vizsgálatok megkezdése lesz. Az Amal a tervek szerint két éven keresztül fotózza majd a bolygó légkörét, hogy mintázatokat detektáljon az időjárás változásaiban. A munka során minden eddigi hasonló célú szondánál közelebbről végzi a vizsgálatokat. Az űreszköz 55 óránként kerüli meg a Marsot, és 9 naponta végez egy-egy teljes, globális mozaikkép rögzítésével.
Az Amal azonban nem sokáig lehetett a Mars legújabb tanulmányozója, ugyanis február 10-én megérkezett a bolygóhoz a kínai Tianwen-1 (Mennyei kérdések). Ez egy keringőegységből és egy roverből áll, amely a sikeres pályára állás után várhatóan 3 hónap múlva kísérli meg a rendkívül kockázatos marsi landolást. A rover egyébként felszín alatti vízkészleteket és az egykori élet esetleges nyomait kutatja majd a bolygón. A ritka légkörben való leszállást egy ejtőernyő, fékezőhajtóművek és légzsákok segítségével remélik végrehajtani. A kijelölt leszállóhely az Utopia Planitia nevű régióban van, ahol az amerikai Viking-2 is landolt 1976-ban. A golfautónyi méretű, napelemes rover a tervek szerint legalább 3 hónapig operál majd, míg a szonda legalább két évig működhet.
Mostanáig kizárólag az Egyesült Államoknak sikerült épségben leszállni a Marsra, eddig összesen nyolc alkalommal. Ami remélhetőleg eggyel nőni fog február 18-án, amikor a Perseverance (Állhatatosság) nevű rover, fedélzetén a műfajban úttörő Ingenuity (Találékonyság) helikopterrel megkísérli a landolást a vörös bolygón. A Perseverance szintén a Mars múltbeli élhetőségét kutatja majd, életre alkalmas körülmények és egykori mikrobák nyomait keresve a felszínen és a marsi talajban.
Friss hír, hogy végre nyilvánosságra hozták a rover által begyűjtött minták Földre való visszahozásáról szóló terveket is. Ezek szerint – feltéve, hogy a tervezetet elfogadják – 2026–2028 táján egy közös NASA–ESA-projekt keretében egy mintavisszahozó landolóegység érkezik a Marsra, amely egy újabb roveren kívül egy rakétát is eljuttat a Jezero-kráterbe. A rover átpakolja a Perseverance által begyűjtött mintákat a felszállóegységre, amely aztán hajtóműveit beindítva Mars körüli pályára állítja a mintákat tartalmazó kapszulát. Ezt végül egy Földre visszatérő szonda fogja befogni, amely várhatóan 2031 körül érkezik vissza bolygónkhoz.
