Megfejtették, hogyan jut el a veszettség az agyba

A vírus a környéki idegsejtek különleges belső szállító gépezetét használja ki annak érdekében, hogy szédítő sebességgel érje el a központi idegrendszert.

Megfejtették, hogyan jut el a veszettség az agyba

A veszettség vírusa súlyos gyulladási folyamatokat vált ki az agyban, ami súlyos idegrendszeri tünetekhez, köztük nyáladzáshoz, kontrollálatlan agresszióhoz, majd bénuláshoz vezet. A szervezetet lassanként teljesen megbénító kórokozó a veszettség ellen nem beoltott betegek esetében szinte kivétel nélkül halálos kimenetelű. Napjainkban évente nagyjából 55 ezer ember hal meg veszettségben.

A vírus hatásmechanizmusával kapcsolatban még számos dolog nem teljesen világos, a Tel-Avivi Egyetem és a németországi Friedrich Loeffler Intézet kutatói azonban legutóbbi projektjükkelegy lépéssel közelebb jutottak ahhoz, hogy talán egy napon gyógyíthatóvá tegyék a betegséget. A szakértők ugyanis feltárták, hogyan jut be a kórokozó a központi idegrendszerbe, ahol aztán kiváltja a halálos kimenetelű folyamatsort.

A veszettségvírus elektronmikroszkópos képe

A veszettség a vírusok többségétől eltérően nem egyszerűen saját maga sokszorosítására használja fel a fertőzött sejtek belső rendszereit, hanem arra is rákényszeríti ezeket, hogy a normálisnál sokkal gyorsabban működjenek, magyarázza Eran Perlson, a kutatásvezetője. „Sikerült kimutatnunk, hogy a kórokozó a környéki idegrendszerben lép be az idegsejtekbe, mégpedig úgy, hogy egy idegi növekedési faktor receptorához kötődik, amely az idegsejtek egészséges fejlődéséért felel.” Ha egyszer bejutott az idegsejtbe, annak belső szállító mechanizmusait kihasználva száguld végig az axonon, mindezt azonban olyan sebességgel teszi, ami példátlannak számít a sejt normális működése közben.

A vírus idegrendszerbeli követése érdekében a kutatók egy megfigyelő kamrában növesztettek egerektől származó érző idegsejteket, majd ezek működését élőben tanulmányozva figyelték a kórokozó útját. A szakértők így ténylegesen tanúi lehettek, ahogy a vírus egy vonatrablóhoz hasonló hatékonysággal felpattan a különböző sejtkomponensek sejten belüli szállítására használatos molekuláris gépezetre, majd a megszokott működésnél jóval nagyobb sebességgel tovaszáguld vele. Amikor élő szervezetet fertőz a vírus, az axonon végighaladva egyenesen a gerincvelőbe jut, ahol aztán „vonatot vált”, és az agy felé veszi útját.

A vírus tehát maximálisan kihasználja a környéki idegrendszer idegsejtjeinek különleges szerkezetéből adódó sajátosságait. Mivel ezek a sejtek erősen aszimmetrikusak − axonjuk rendkívül hosszan nyúlik el −, az elektromos impulzusok gyors továbbításán túl az egyes molekuláris összetevők és más sejten belüli elemek szállításáról is egy speciális rendszer gondoskodik. „Az axonális transzport rendkívül kifinomult és fontos eleme a környéki idegsejtek működésének, így ha ebben a működésben valami miatt zavar lép fel, az súlyos neurodegeneratív betegségekhez vezethet” – magyarázza Perlson.

A kutató elmondása szerint annak felderítése, hogy a veszettség vírusa hogyan manipulálja ezt a belső szállító rendszert, a jövőben talán lehetségessé teszi a sérült elemek kijavítását. „Vonzó lehetőségeknek tűnik ugyanakkor az is, hogy a molekuláris gépezetet újfajta hatóanyagok vagy gének központi idegrendszerbe történő bejuttatására használjuk fel” – folytatja a szakértő. Ennek megvalósítására pedig a legjobb módszert a „vonatrabló” meglovagolása jelentheti, hiszen a jelenleg ismert ágensek közül egyik sem éri el olyan gyorsan és hatékonyan célpontját, mint a veszettség vírusa.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward